Analytics

2012. október 18., csütörtök

Kókuszos-fűszeres sütőtök

A sütőtök nemcsak édességnek jó, hanem édeskés ízű sós-fűszeres ételeknek is remek alapanyaga. Ezúttal volt itthon egy bontott konzerv kókusztejem, és gondoltam, ezt fogom házasítani a sütőtökkel valami kellemes indiai kari formájában. Ihletnyeréshez beírtam egy Google-keresést, és első találatnak egy Jamie Oliver-féle recept jött ki - ebből indultam ki, de kicsit másképpen fűszereztem, és nem tettem bele csicseriborsót. A készre főtt "tökfőzelék" abszolút kiváló volt - sima rizzsel ettük ebédre.

Hozzávalók

  • egy "kanadai" sütőtök, kb. 1 jó kiló
  • 3-4 evőkanál olaj
  • 1 kisebb fej vöröshagyma
  • 1-2 gerezd fokhagyma
  • 1 nyers piros csilipaprika
  • 1 evőkanál fekete mustármag
  • 1 mokkáskanál római kömény
  • 20-30 szárított karilevél
  • 3-4 hüvely kardamom
  • kb. 2,5 deci kókusztej
  • kb. 2.5 deci sűrítetlen paradicsompüré
  • csipetnyi fahéj
  • 2 mokkáskanál só
  • víz
  • petrezselyemlevél

Elkészítés

A tököt zöldséghámozóval meghámoztam, majd félbevágva és kimagozva 2-3 centis kockákra vágtam fel. Egy teflonos wokban 2-3 evőkanál olajat forrósítottam, és ezen kevergetve nagy lángon megpirítottam a sütőtököt, amíg puhulni kezdett és itt-ott megsült a széle (de belül még távolról sem puhult meg - 6-7 perc). Ezután kiszedve félretettem. Amíg a tök pirult, finomra vágtam a hagymát, a fokhagymát és a csilipaprikát.
A maradék olajat egy kicsit felszaporítottam, beledobtam a római köményt és a mustármagot, majd kis-közepes lángon hevítettem, amíg a mustármag pattogni kezdett. Ekkor beleszórtam a karilevelet, majd egy keverés után hozzáadtam a hagymát és a többi nyersfűszert. Amikor a hagyma üvegesedni kezdett, a lángot kisebbre vettem, és kavargatva pirítottam, amíg sárgára fonnyadt (3 perc). Közben meghámoztam és mozsárban megtörtem a kardamomot, és azt is beleszórtam. Utána felöntöttem a paradicsompürével, és a lángot közepesre felcsavarva, sűrűn kevergetve főztem, amíg a paradicsom elvált az olajtól és kicsit sülni kezdett. Ekkor hozzákevertem a kókusztejet.
Itt talán álljunk is meg egy pillanatra. A kókusztej nem a kókuszdió belsejében lévő színtelen löttyöt jelenti (ennek a becsületes neve kókuszvíz, és - ha nem avas a kókuszdió - szintén nagyon finom), hanem egy kókuszból készült sűrű, tejszerű készítményt, amit nálunk konzervdobozban lehet beszerezni. A sűrű szószba beledobáltam a félretett tökkockákat, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy szűken ellepje (a vízzel előbb alaposan kilötyböltem a kókusztejes konzervdobozt). Megsóztam, megbolondítottam egy kis fahéjjal, és felforrás után lefedve, a lángot egész kicsire levéve főztem még vagy 15 percig, amíg a tök teljesen vajpuha nem lett.
A tányéron díszítésül és ízesítésül meghintettem a tetejét egy kis petrezselyemzölddel - korianderlevél autentikusabb lett volna, de az most nem volt itthon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése