Analytics

2010. május 15., szombat

Tócsi: egyszerű, gyors, finom, olcsó, laktató

Érdekes, hogy vannak emberek, akik nem ismerik a tócsit. Nem arra gondolok, hogy máshogy nevezik (mert jó sok mindennek nevezik: tócsni, lapcsánka, lepcsánka, görhöny, matutka, és még akárhány név, amiket csak olvastam, de hallani még nem hallottam). Hanem arra, hogy még életében nem evett ilyet. Pedig miből marad ki! Ízletes, laktató dolog, jóleső bőségérzetet vált ki - igazi comfort food. Sokféleképpen csinálják - leírom, hogy én hogyan szoktam.


Hozzávalók

  • krumpli
  • hagyma (opcionális)
  • finomliszt
  • bors
  • fokhagyma-granulátum (opcionális)
Tálaláshoz:
  • tejföl
  • fokhagyma

Elkészítés

Fogom a megmosott krumplit, és lereszelem. Nem kell hámozni, csak ha hibás vagy nagyon öreg, ronda részek, esetleg zöld foltok vannak a héjában, azt kell kivágni. Amúgy a krumplihéj ízletes, és ráadásul egészséges élelmi rost. Van, aki finomra reszeli a tócsihoz valót - én durvára szoktam (tökgyalun), mert sokkal kevesebb munka van vele, amellett ropogósabb lesz a végeredmény.
 Hagymát nem mindig teszek bele, mert sokszor nincs kedvem bajlódni vele. Viszont finomabb lesz. 4-5 közepes krumplihoz egy kis fej hagyma, vagy egy jó közepes hagyma fele pont jó. Le lehet reszelni a hagymát - de ahhoz jó reszelő kell (ami nekem nincs), és még úgy is fárasztó, maszatos és könnyeztető. Be lehet tenni aprítógépbe, ez kényelmes, viszont többet kell mosogatni utána. A pár nappal ezelőtti tócsimhoz - ami miatt most erről írok a blogba - lilahagymát használtam, és egyszerűen felvágtam finom kockára: remek lett, ahogy a hagyma édessége kibontakozott, és érezhető szemcsézettséggel oszlott szét a tócsiban. Ha egyáltalán nincs kedvem hagymával pöszölni, akkor általában teszek helyette egy jó késhegynyi asafoetidát; néha van itthon szárított hagymaporom vagy -granulátumom, olyankor azt használom.
A krumplit és a hagymát lesózom, megborsozom, és szórok bele egy adag fokhagyma-granulátumot is. Lehetne zúzott friss fokhagymát is használni, de jobb helye van annak a tejfölben. Borsot mostanában alig szoktam rakni bele, mert E tüsszög tőle, de azért kell a feketebors a tócsiba. Van még egy indiai fúziós variáció, amit néha használok: isteni zamatot ad a tócsinak, ha egy kis nigellamagot teszek hozzá. Ez az a kis mag, ami a fekete szezámra hasonlít, meg a hagyma magjára (ezért - teljesen tévesen - szokás fekete hagymamagnak is nevezni), és néha közel-keleti kenyerek tetején lehet vele találkozni. Minden olajban sült csemegének fantasztikus kiegészítője. A hagyományos recept szerint a lesózott krumplit ki kéne nyomkodni, és leönteni a levét, de én pont azt szeretem, ha benne marad, ezért egyben sózom le a krumpli-hagyma keveréket.
Várok pár percet, hogy levet eresszen, aztán teszek hozzá annyi lisztet, hogy összeálljon. Tojást nem teszek hozzá, bár sokan szoktak. A krumpli fajtájától, korától meg a fene tudja, még mitől függően változik, hogy mennyi leve van; ha túl száraz, akkor kevéske vizet gyúrok bele. A lényeg az, hogy elegendő liszt és nedvesség kerüljön bele ahhoz, hogy lepénykéket lehessen belőle formázni, és ne essenek szét; de ne annyi, hogy tészta legyen belőle. Ha a búzaliszt egy része helyett kukoricalisztet használunk, akkor pompásan ropogós lesz a végeredmény - de a kukoricaliszt nem segít neki összeállni, tehát sokat nem érdemes tenni bele. (Gluténmentes megoldás lehet viszont, hogy mégis kerül egy-két tojás a masszába, de búzaliszt nem, csak kukoricaliszt.)
A sütéshez mindig bő olajat használok. Ha jól felforrósodott az olaj, akkor vízbe mártott kézzel lepénykéket formálok a masszából a két tenyerem között, és óvatosan az olajba csúsztatom őket - kettőt-hármat egy adagban.
Nagy lángon kezdem sütni, aztán egy-két perc után megfordítom a tócsikat, majd kisebbre veszem a lángot, hogy miután a külsejükön kialakult egy védőréteg, ami meggátolja, hogy sok olajat szívjanak fel, a belsejük is jól átsülhessen. Még egy-két alkalommal meg kell fordítani, és összesen talán 5-6 percen át sütni egy adagot. Aztán kiszedem őket papírtörlőre, a lángot visszaveszem nagyra, és jöhet a következő adag.
Míg a tócsi sül, előveszek egy adag tejfölt (rengeteg tejföl képes elfogyni hozzá; ketten simán megeszünk egy tócsi-ebédhez egy 450 grammos dobozzal), belenyomok egy-két gerezd fokhagymát, és 1-2 késhegynyi sóval simára keverem. Variációnak tejföl és joghurt keveréke is remekül beválik. És - gondolom - vegán opciókat is ki lehetne próbálni, pl. tejföl helyett egy kis vízzel szétpasszírozott tofut használva, vagy elfelejtve az egész tejfölösdit, és egy jó kis zöldsalátával tálalva a tócsit. Ha már pár adag elkészült, hozzá is lehet látni az evéshez - feltéve, hogy van valaki, aki hajlandó pár percenként felugrálni és megfordítani, kiszedni, újat berakni. Kézzel a legjobb enni: pár kanál fokhagymás tejföl a tányérra, mellé néhány tócsi, aztán lehet törni, mártogatni, falatozni.
Ha sok lett a massza, sebaj! A nyers massza hűtőben eláll egy-két napig. A levegővel érintkező része meg fog feketedni, és ez nem túl guszta, de a végeredmény ízét nem befolyásolja. Vagy ki lehet formázni a lángoskákat, és tálcán lefagyasztani - aztán ha hirtelen kell valami uzsonna valamikor, akkor csak úgy, fagyottan forró olajba pakolni őket. Vagy kiformázni, félig megsütni, így lefagyasztani, és felhasználáskor sütőben készre sütni. Vagy kiformázni, teljesen megsütni, és félretenni: hidegen is nagyon jó a tócsi (bár úgy olajosabbnak érződik), és melegíteni is lehet.

16 megjegyzés:

  1. tul sokat magyarazol nem az erdekli az embereket hogy mijen jo vago reszelod van vagy hogy csipi a szemed vagy mi a sajat eleted hanem a recept

    VálaszTörlés
  2. Szerintem meg úgy ahogy írsz, az nagyon jó. Ez egy blogg, ha csak a receptet szeretné a kedves (gyáva) névtelen -akkór vegyen egy recptkönyvet. Örüljön hogy valaki is foglalkozik a tócsi magyarázásával és ha a panasz helyett nem tud mást mondani, akkór inkább ne mondjon semmit.

    Köszi a receptet és a magyarázást! ;-)

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, bennem is pontosan ugyanezek a gondolatok fogalmazódtak meg a megjegyzést olvasva - csak nem akartam védekező üzemmódba átmenni. Szabad véleménynyilvánítás végül is van - aztán ki-ki úgy minősíti magát a véleményével, ahogy szeretné.

    VálaszTörlés
  4. Sziasztok!
    A férjem az ország északi, míg én a déli részéből származom. Nem ismertem ezt az ételt, így a férjem a Tócsi felelős, mindig ő készíti el. Bizarr volt elsőre, hogy nem kell bele tojás, de tényleg finom, egyszerű és laktató étel, csak a sózást nem sikerül mindig jól eltalálni.

    VálaszTörlés
  5. Sziasztok, én dél-kelet Mo.-ról származom, itt is lakom, de nálunk héjába főtt krumplival csinálják, amit főzés után hámoznak, összetörnek, hűlni hagyják egy kicsit, aztán bele 1 tojás, szét nyomott fokhagyma, só, őrölt bors, annyi liszt, amennyit felvesz/ attól függ, hogy a krumpli mennyire lisztes/, összedolgozzuk, a többi ismerős. Vizes kézzel lepényeket csinálok, sütöm, szalvétával leitatom a felesleges olajat, kész. Mindenki azt tesz rá, amit akar. Nálunk az. un. brindza-túró a divat, de ha nem elég fokhagynás, tejföllel keverten megkenjük a tetejét. Isteni forró , zöld teával.

    VálaszTörlés
  6. Itt szeretném megjegyezi, hogy 1 tojás feltétlenül kerüljön bele, mert összetartja, viszont a nagy méretű nyers krumplireszeléktől nekem száraz lett. Ha reszelem a krumplit, akkor is kicsire, de a tojás nélkül el sem tudom képzelni, hogy áll össze a tészta.

    VálaszTörlés
  7. Szia, köszi a részleteket. A főtt lehet, hogy nem áll össze tojás nélkül, de a nyers garantáltan. A liszt tartja össze, mármint hogy a vízből és lisztből lett tésztaféleség - mint fent írtam, a krumpli néha nem elég nedves ehhez, és akkor kevéske vizet is teszek hozzá. Vagy ha nem kell rohanni, akkor először lesózni a krumplit, és negyed óra múlva, amikor levet eresztett, akkor hozzá annyi lisztet, amennyitől összeáll. Vékonyra reszelt krumplival egészen más lesz az állaga, én azt is szeretem, de általában vastagra szoktam reszelni, részben lustaságból, részben mert akkor ropogósabbra sül a széle.

    VálaszTörlés
  8. Szia, egy percig se állítottam, hogy tojás nélkül nem áll össze, csak én még nem próbáltam, de ki fogom. A nagyon ropogós kaja ugyan nagyon finom, főleg, ha belül omlós, de mivel idős vagyok, meg talán egy kissé tradicionális ( ami nem azt jelenti, hogy nem vagyok nyitott az újra), s hát nálunk itt a Viharsarokban így csinálják legtöbben, s elsősorban a " népem" szeretem, + az hogy Anyutól lestem el.

    VálaszTörlés
  9. Pont ilyen életszerűen kellene mesélni mindenkinek a recepteket. Gratulálok, és köszönöm!

    Ákos

    VálaszTörlés
  10. Ez klassz volt! Tetszik a magyarázat hozzá, olyan körülfont az egész! : ) Életszerűbbé tette!

    VálaszTörlés
  11. Mi is tojás nélkül sütjük, finomra reszelve a krumplit, viszont teszünk bele reszelt sajtot, ettől nagyon jó ropogós lesz.

    VálaszTörlés
  12. Köszönöm, hogy írtad a sajtot, kedves névtelen, pont ma vettem sajtot, este kipróbálom, de mint korábban írtam, tényleg én héjában főzőm a krumplit, de ennek a számtalan variációjával elkészített finom tócsinak tényleg mindegy, ha valaki kevés pénzből, finom, laktató , s gyors vacsit szeretne....:)

    VálaszTörlés
  13. Szuper ,én nem ismertem és leírásod alapján simán sikerült.
    Nagyon örülök ,hogy ilyen részletesen írtad le.
    Köszönöm !

    VálaszTörlés
  14. kémiai intézet! én normális valódi anyagokkal dolgozom.

    VálaszTörlés
  15. Szerintem csak gratulálni tudok annak aki leírta, mert tökéletes. Sok sikert a blog vezetéséhez!

    VálaszTörlés
  16. Én is szeretem, de van egy trükköm, a krumplit én húsdarálón le darálom, sokkal gyorsabb mint reszelni .

    VálaszTörlés