Analytics

2011. május 21., szombat

Retek egyszerű indiai módra

Ezzel a nagyon egyszerű, nagyon gyors és olcsó étellel mindjárt két "filozófiai" tételt is lehet illusztrálni. Az egyik tétel az, hogy Magyarországon valamiért nagyon elterjedt a konyhológiai konzervativizmus, és sokan követik azt az elvet, hogy egy adott dolgot (legalábbis egy adott zöldséget, mert valami oknál fogva a húsokra ez kevésbé jellemző) egy adott módon lehet elkészíteni - esetleg két-három adott módon, és a krumplit talán akár négyféleképpen is. Tehát ha spenót kerül az asztalra, akkor az "spenótnak" van megfőzve - igazából még külön neve sincs a belőle készült ételnek, mert úgyis csak azt lehet belőle készíteni. Ha meg retek kerül az asztalra, akkor azt nyersen esszük a zsíros kenyér vagy körözött vagy akármi mellé. A főtt retek gondolata egyesekből látható megbotránkozást vált ki. Pedig... itt mondok egy példát, amin ki lehet próbálni.
A másik filozófiai tételem mára az, hogy az indiai konyha a közvélekedés szerint bonyolult, és rengeteg fűszert használ. Ami gyakran igaz is (bár súlyos tévedés, hogy minden ételbe legalább száz vagy akár húsz különféle fűszer kell - szerintem száz különböző fűszert legfeljebb múzeumban lehet egymás mellett találni). De nem feltétlenül igaz: a hétköznapi, házias indiai ételek általában legfeljebb négy-öt alapfűszer különféle variációival készülnek. Erre is példa a mai retekfőzelék.

Hozzávalók

  • kb. 75 dkg retek (én sörretket használtam, mert azt kaptam olcsón - de a jégcsap is tökéletesen megteszi. a hónapossal nem érdemes próbálkozni, és valószínűleg a fekete sem lenne igazi így megfőzve)
  • 3-4 evőkanál olaj
  • 1 evőkanál mustármag (fehér, vagyis közönséges magyar mustármag)
  • 1 csapott mokkáskanál durvára tört száraz piros csilipaprika
  • 1 csapott mokkáskanál római kömény
  • 1 jó késhegynyi asafoetida
  • 1 mokkáskanál kurkuma
  • 1 teáskanál só

Elkészítés

A retket negyedekbe vágtam, majd vékonyra (kb. 2 mm) felszeleteltem. Hozzátettem a levélnyeleinek a lédús, alsó részét is, de ez opcionális - kissé kemény, rostos lett. A megforrósított olajon megfuttattam az egész és darabos fűszereket, és közepes lángon pirítottam őket, amíg a mustármag pattogni nem kezdett. Ekkor beleadtam az asafoetidát és a kurkumát, gyors keverés, majd rögtön rázúdítottam a retket. 2-3 percen át nagy lángon, sűrűn keverve pirítottam, majd megsóztam, és lefedve, időnként megkeverve főztem további 5-6 percig.
Ezzel el is készült a retekfőzelék, amit mi - persze szokásunk szerint tejföllel, ami már elvegántalanítja - könnyű ebédnek ettünk kenyérrel egy nagy, komoly villásreggeli után.

5 megjegyzés:

  1. Hűha: retekfőzeléket kerestem. S mit találok? Egy jó kis pasikonyhát!

    I. A sörretekről: nálunk, Erdélyben csak simán fehér reteknek hívjuk, tehát ma is tanultam valamit.

    II. Amúgy sose készítettem még retekből főzeléket, csupán majd' egy kiló várakozik a hűtőben s gondoltam, a mai sült hús mellé mi lenne ha,...? És íme mit tett a Google: lesz retekfőzelék :) Végre a szokványos hús+krumpli társítás mellőzve lesz :)

    III. Az oldaladat szívesen kitenném a saját "konyhámba" - engedelmed után :)


    Üdv: Rita

    VálaszTörlés
  2. Köszi a kommentet! Linknek mindig örülök, én meg majd beleolvasok a te konyhádba... Gombatokány puliszkával - ez máris jól hangzik.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, ha látogatsz! :)

    A gombatokány bizony laktatós, még ha húsmentes is :) Puliszka meg ha megmarad, simán két-három tojással elkeverve, kissé átpirítva, mennyei!

    Az ars poeticád - miszerint - abból főzni ami van a hűtőben: na hát, ez nálunk is elsődleges. Felhasználni ami ehető, lehetőleg pazarmentes konyhát vezetni.

    Szóval, jövök én még ide! De most irány a konyha és a sörretkek :D

    VálaszTörlés
  4. Kicsit ciki... most így visszanézegetve vettem észre, hogy kihagytam a kurkumát a hozzávalók közül és a leírásból. Ott virít a fotókon a hupisárga retekfőzelék, és sehol a kurkuma a szövegben. Hát, most pótoltam.

    VálaszTörlés