Magvas focaccia

Annyira jól sikerült ez a lepényféleség, hogy muszáj leírnom. Annak ellenére, hogy - mivel kovászos tészta - valószínűleg lehetetlen pontosan ezt megismételni az én konyhámon kívül. De valami hasonlót hasonló módon nyilván elő lehet állítani. Ha az emberiségnek ahhoz a tekintélyes hányadához tartozol, aki nem tart otthon eleven kovászt, akkor próbálj meg helyette gyorskovászt készíteni: 15 deka liszthez adj hozzá annyi vizet, hogy amolyan nokedlitészta-sűrűségű trutyi legyen belőle (nem kell simára keverni), és kutyulj bele egy pici morzsányi élesztőt. Aztán az egészet tedd félre lefedve legalább 12 órára szobahőmérsékleten - legyen kellően nagy edényben, mert legalább a duplájára fog dagadni. Ezt használhatod valódi kovász helyett.

Tofu szárzellerrel és újhagymával

Ez a recept még mindig a zöldhagyma idejében való elfogyasztásának jegyében született. Gondoltam, megpróbálok valami délkelet-ázsiai hangulatút varázsolni tofuból és zöldhagymából; volt még hozzá itthon egy korábban leértékelve vett halványítózeller közepe (a szélét már elfogyasztgattuk ebbe-abba). Elég sok egzotikus dolog van benne kis mennyiségben, de hát ez teszi a végeredményt is egzotikussá. Lehet próbálkozni a hozzávalók kreatív helyettesítésével. És persze ha valaki nem vegetáriánus módra gondolkodik, annak tofu helyett csirkemellet vagy éppen garnélát is abszolút el tudnék képzelni ugyanígy elkészítve.

Zöldhagymakrémleves

Szeretjük a zöldhagymát, viszont mifelénk sok a hagymalégy, és előbb-utóbb mindig kukacos lesz a hagyma. Amit fejesnek nevelünk, az kinövi, de amit zölden akarunk megenni, azt minél korábban, fiatalon el kell fogyasztani, mielőtt a kukac előzne meg. Úgyhogy mostanában - pontosabban május legelején, amikor ezt főztem - igyekeztem az újhagymát főzött formában is az étlapra tenni. Ha már krémleves készült belőle, akkor mindjárt morgok is egy kicsit a töketlen fordítókon, akik szerint "tavaszi hagymaleves" van bizonyos levesporos tasakokban. A név persze jól hangzik magyarul, csak éppen angolból fordították, ahol még spring onion soup volt, ami nem tavaszi hagymalevest (vagyis hagymából készült levest, ami tavaszi) jelent, hanem tavaszihagyma-leveset (vagyis tavaszi hagymából, magyarul zöldhagymából, újhagymából készült levest). Na szóval: itt van egy tavaszihagyma-leves por nélkül.

Csevapcsicsa-utánzat tofuból

Csevapcsicsa-utánzat, mondom, bár nem grillezve készítettem el ezeket az ovo-vegetáriánus kolbászkákat, hanem sekély olajban sütve. Amúgy valószínűleg a grillezést is kibírnák - ebben az esetben némi olajat is belegyúrtam volna az anyagukba, és talán több tojást teszek bele, hogy jobban összeálljon. Nevezhetjük tofufasírtnak is, és persze tetszés szerinti alakban elkészíthető.

Cukkinis penne aszalt paradicsommal

Egy egyszerű, olaszos hangulatú tésztaétel, ami valamivel több, mint tészta szósszal. A tavalyelőtti cukkiniragumhoz lehetne inkább hasonlítani, és természetesen tészta helyett mást is lehet hozzá enni, akár kenyérrel is jó lenne a cukkinis készítmény. Így tavasszal azzal tettem nyáriasabbá, hogy aszalt paradicsomot főztem bele. A paradicsom saját aszalás: a szinte teljesen kiszárított paradicsomot a biztonság kedvéért mélyhűtőben tárolom. Ha ehhez hasonló saját vagy bolti csontszáraz paradicsomod van, akkor hozzám hasonlóan áztasd be; ha olajban eltett, nem teljesen kiszárított paradicsom van a kezed ügyében, akkor viszont áztatni nem kell, de kicsit korábban tedd bele, és esetleg csökkentsd az olaj mennyiségét az alápirított zöldségeknél.

Parmezános karfiol

Nevezhetnénk karfiolfőzeléknek is - egy kis olaszos beütéssel. Nálunk az ilyesmi kenyérrel kiegészítve ebédként működik - aki akarja, persze tekintheti hagyományos főzeléknek is, és ehet hozzá valami feltétet. Karfiolból levesen és csőben sültön kívül leginkább indiai stílusú főzelékeket szoktam készíteni - most valami mást szerettem volna csinálni, ezért született meg a mediterrán fűszerekkel és parmezánnal ízesített változat ötlete.