Analytics

2012. szeptember 13., csütörtök

Parmezános tésztabundában kirántott cukkini

Ugyan már ősz van most, hogy megjelenik ez a recept, de még a nyári cukkinidömping idején készült. Ezúttal a nagy, érett cukkiniből készítettem félig-meddig klasszikus rántott cukkinit. De a tojásos-prézlis panírozást nem nagyon szeretem csinálni, és enni sem mindig - inkább indiai stílusban tésztabundában sütöm meg azt, amit ki akarok rántani. Az ízesítés viszont most olaszosra készült - egy nagyon finom rántott cukkini lett az eredmény.

Hozzávalók

  • egy nagy cukkini (sacc. 1 kiló)
  • 2 teáskanál só
  • bő 10 dkg finomliszt
  • szűk 10 dkg kukoricaliszt
  • 1 tojás
  • még 1 mokkáskanál só
  • 1 mokkáskanál sütőpor
  • 1 teáskanál szárított zöldfűszer-keverék
  • 2 púpos evőkanál reszelt parmezán (ezúttal valódi parmiggiano reggianót használtam, talán 3-4 dekát)
  • hideg víz
  • sütéshez bő olaj

Elkészítés

A cukkini már öreg volt, ezért meghámoztam és a belsejét sem használtam fel. Nyugodtan ki lehet így rántani zsenge cukkinit is, és ha öreget használsz, azt is tetszés szerint vághatod egyszerűbb formákra. Én most azt csináltam, hogy hámozás után 8-10 mm vastag karikákra szeleteltem a cukkinit, majd a karikák közepéből a magos részt egyenként pogácsaszaggatóval kivágtam - így lettek a szép lyukas karikáim. A végéről vágott szeletekből, ahol még volt puha/magos bél, de már más volt a méret, késsel vágtam ki. Az előkészített szeleteket lesóztam, és néhányszor átforgatva kb. egy órát állni hagytam, hogy kieeressze a leve egy részét. Utána kicsit leöblítettem, majd száraz konyharuhára pakolva kicsit (de nem túl alaposan) leszárogattam. Ez mind elhagyható, de a lesózás és szárogatás nélkül sokkal esélyesebb, hogy a nagy nedvességtartalmú cukkini sütés közben ledobja a bundáját.
Amíg a cukkini állt, a mártogatós tésztához valókat simára kevertem annyi hideg vízzel, hogy sűrűn folyó - híg tejfölre vagy nagyon sűrű tejszínre emlékeztető - tészta legyen belőle. Ezt felhasználásig hűtőbe tettem - minél hidegebb, annál sűrűbb és ragadósabb lesz. Amikor elővettem, egy kicsit még hígítani is kellett rajta. Olyan legyen az állaga, hogy egy belemártott kanálon egyenletes rétegben megtapadjon - ne hagyjon üres, lefolyt felületeket, de ne is egy sűrű, folyásra képtelen ragacs legyen.
A cukkinikarikákat egyenként a tésztába mártva, gyorsan lecsöpögtetve a felforrósított olajba dobtam és aranysárgára sütöttem (3-4 perc adagonként, közben egyszer-kétszer megforgatva a szeleteket).
Valami zöldfűszeres-tejfölös szósz passzol ehhez - én most egy gyári mentaszószt kevertem össze tejföllel, abba mártogattuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése