Túrós spenót

A minap nem bírtam ellenállni a piacon a friss spenótnak. A klasszikus magyar spenótfőzelék és az indiai pálak panír fúzióját készítettem el belőle: fokhagymás ízű, tejfölös habarással vastagított (de zsemle és egyéb bizarrságok nélkül készült) kaját, amit egyszerű túróval egészítettem ki. Majdnem mindet befaltuk ebédre; a kevéske maradékból pizzafeltét lett.

Hozzávalók

• 1 kg spenót
• 4 gerezd fokhagyma
• olaj
• némi friss kakukkfű
• só
• 2 púpos evőkanál kukoricaliszt
• kb. 2 dl tejföl
• 1 mokkáskanál őrölt feketebors
• 25 dkg túró

Elkészítés

Némi olajon egy jó nagy lábosban 20-30 másodpercig pirítottam a szétnyomott fokhagymát, majd beleszórtam a finomra vágott kakukkfüvet is. Egy keverintés, és ment is bele az első marék a megmosott, megtisztított, durvára metélt spenótból. Ezzel mindjárt újra összekevertem, hogy ne süljön tovább a fokhagyma és a kakukkfű, aztán belezúdítottam az egész spenótot.

A lángot feltekertem nagyra, megsóztam, és időnként forgatva-kevergetve pároltam 3-4 percig, amíg a spenót mind összeesett. Ekkor a kukoricalisztet (lehet búzaliszt is - a kukorica előnye, hogy nem csomósodik) elhabartam a tejfölben, felhígítottam némi (talán 2 deci) vízzel, és ezzel nyakon öntöttem a spenótot.

Meg is borsoztam, és meg-megkeverve megvártam, amíg a lé felforr és besűrűsödik. Ekkor minden teketória nélkül beleszórtam a túrót.

Még pár másodpercig a lángon hagytam, amíg jól elkevertem és beállítottam a sósságát. Főzni már nem érdemes a túrót, mert nagyon megváltozik az állaga - épp elég, ha átmelegedik a forró ételben.