Analytics

2011. november 24., csütörtök

Kelkáposztás lencsekása

Itt az ősz - gyakoribbak a menün a hüvelyesek és a káposztafélék. Időm általában nincsen sok, ezért a laktató egytálétel is gyakori. Itt egy végtelenül egyszerű, mégis ízletes és kellemes kása, amit a minap rittyentettem ebédre. A lencsét külön főztem meg kuktában; a félkilós zacskóból lett főttlencse-mennyiség szűk felét használtam el ebbe a kásába. A maradék feléből másnap leves lett, a feléből pedig később (lefagyasztva, majd pár nap múlva elővéve) egy bonyolultabb kreálmány - majd jönnek a receptek.

Hozzávalók

  • kb. 20 dkg lencse (szárazon-nyersen)
  • kb. fél kiló kelkáposzta
  • kb. 30 deka rizs
  • 1 fej hagyma
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • 3-4 evőkanál olaj
  • 1 evőkanál pirospaprika
  • 1 teáskanál köménymag
  • 2-3 babérlevél
  • csipet feketebors
  • füstaroma

Elkészítés

A lencsét - mint az a bevezetőben áll - kuktában főztem meg előre, és nem csak ezt a kis mennyiséget. Fűszerezés nélkül, bő vízben főztem előzetes áztatás nélkül, a kukta felfűlése után 8 percig, majd hagytam lassan hűlni a szelep kinyitása nélkül. Ettől a lencse nem főtt szét, de nagyjából megpuhult; akadtak még közötte kissé keményebb szemek is.
A hagymát felszeletelve megpirítottam meglehetősen bő olajon, és amikor megüvegesedett, belekevertem a darabolt fokhagymát is, majd 2-3 perc múlva a pirospaprikát. Pár keverés, aztán - először kevéssel elkeverve, majd a többivel követve - hozzáadtam a laskára vágott kelkáposztát is. Megszórtam köménymaggal, beledobtam a babérlevelet, és nagy-közepes lángon 2-3 percig kavargattam, hogy a kelkáposzta itt-ott megpörkölődjön egy kicsit, miközben összeesik.
Ezután beleöntöttem szárazon a rizst, még egy-két percet pirítottam, majd felöntöttem vízzel (sacc másfél liter) és megsóztam. Amikor a víz felforrt, a lángot kicsire vettem, és lefedve, egyszer-kétszer megkeverve főztem úgy öt percig, aztán hozzáadtam a főtt lencsét is. További 10-15 percet főztem időnként - a vége felé már sűrűbben - kevergetve. Ha kellett volna, akkor közben a vizét is pótoltam volna. A végén, amikor már jó kásaállaga lett, megízesítettem borssal és egy kis füstaromával, beállítottam a sósságát, majd levettem a tűzről.
Szokásunkhoz híven tejföllel gazdagítva ettük - de a tejföltelen vegán verzió is finom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése