Póréhagymás-kéksajtos tésztaszósz

Egy rögtönzött szószos tészta a közelmúlt erősen elfoglalt időszakából, amikor nem volt időm nagy és komplex ételkreálmányokat főzni. Sokszor szerepelt tészta az étlapon: tavalyi fagyasztott pesztóval, paradicsomszósszal, simán sajttal-tejföllel, meg délkelet-ázsiai pirított tészta módjára. A változatosság kedvéért kitaláltam még ezt a szószt is, ami az ebédre főzött tészta maradékához készült az egyik nap.

Juhtúrós melegszendvics

Ismét egy nagyon egyszerű, pillanatok alatt összeüthető vacsora. Zamatos juhtúró és póréhagyma adja az íze nagy részét - egy kis friss salátával pedig minden igényt kielégít.

Sült hal vajas fokhagymaszósszal

Gyorsan elkészíthető, egyszerű sült hal, mégis fel van dobva egy puritánságában zseniális szósszal. Egy újabb olyan eset, amikor nem volt itthon semmi normális ebédrevaló, de akadt a mélyhűtőben fagyasztott hal, a polcon pedig krumplipürépehely - ha talán tovább is tartott fél óránál nulláról tokkal vonóval minden, hát nem sokkal tartott tovább. A szószt egyébként nem én találtam ki, hanem Mahábalipuramban a Moonrakers kajáldában készítettek valami hasonlót a teljesen natúr, frissen fogott, grillezett halakhoz; a főnök, akinek bármilyen ciki is, de már nem emlékszem biztosan a nevére (azt hiszem, Vivék, mindenesetre valami észak-indiai neve volt) mondta el méricskélés nélkül a hozzávalókat, én pedig adaptáltam a magam módja szerint.

Kókusztorta

Ez az egyszerű de finom torta R húgom születésnapjára készült - szintén jócskán megkésve. Nem réteges torta, mint a múltkori, hanem egyszerű körforma héj omlós tésztából, megtöltve finom, intenzíven kókuszos krémmel, és megtetézve egy kis kókusz-ízesítésű tejszínhabbal. Tetszést aratott, nekem is ízlett. Ki tudnám még próbálni azt is, hogy a kókuszkrém alá ananászkarikákat rejtek a tésztakéreg tetejére, meg azt is, hogy még omlósabb - vajasabb, esetleg sütőporral könnyített - tésztája legyen neki.

Toszkán kelleves

A múltkori toszkán lencselevessel ellentétben ez tényleg egy toscanai recept, vagy legalábbis abból indul ki az én adaptációm. Az eredetihez általában kolbászhúst is tesznek. A különlegesség benne a leveles kel - más néven fodros kel -, ami nálunk kiment a divatból. Nekem tavaly volt a kertemben, és most (március legelején főztem ezt) használtam el az utolját: szépen áttelelt, bírta a fagyokat. Meg kell vallani, hogy nem vagyok elragadtatva tőle: íze nem sok van, viszont rágósabb, vékonyabb a rendes kelkáposztánál. Szóval különlegességnek jó, meg nagyon szép, izgalmas növény - de idén kevesebbet fogok belőle ültetni, és ha legközelebb ilyen levest főzök, azt kelkáposztából fogom csinálni.