Pasta arrabbiata

A paradicsomos tésztaszószokat többnyire gyári sűrített vagy sűrítetlen paradicsompüréből szoktam csinálni (bár a legjobb gyorsmegoldás a darabolt konzervparadicsom - csak az piszok drága). Most - először az idén nyáron, mert későn érett a paradicsom - csak friss, saját, teljesen érett, lédús paradicsomból csináltam szószt. Két egyforma tésztaszószt még valószínűleg nem főztem, de az "arrabbiata" kategóriában elég gyakran csinálok hasonlókat - ezt osztom most meg.

Hozzávalók

A szószhoz

• kb. 1,5 kiló érett paradicsom
• 1 zöld erőspaprika
• 2 fej vöröshagyma
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 3-4 babérlevél
• 2-3 evőkanál olaj
• 1 mokkáskanál szárított oregano vagy kakukkfű
• 2 teáskanál só
• 2-3 evőkanál aprított friss bazsalikom
• ízlés szerinti mennyiségben friss habanero vagy valami más pokoltüzes-zamatos csili

Egyéb

• 1/2 kg száraztészta
• 2-3 evőkanál olaj
• tejföl
• reszelt sajt

Elkészítés

A paradicsomot egy fazék forró vízbe mártva, majd hideg vízzel leöblítve meghámoztam.

A vöröshagymát, a fokhagymát és a mezei erőspaprikát aprítógépben összeforgácsoltam. Ha kisebb mennyiséget csinálnék, akkor egyszerűen késsel vagdosnám finomra - a végeredmény ízben is, állagban is kicsit más lesz (a géppel pépesített verzió inkább fő, mint pirul), de mindkettő finom. Wokban olajat forrósítottam, és beletettem ezt a pépet a babérlevéllel. Nagy lángon, sűrűn keverve pirítottam, amíg egy kicsit sárgulni kezdett. Eközben a hámozott paradicsomot durva kockákra vagdaltam, majd hozzázúdítottam a hagymás alaphoz, és belekevertem a szárított zöldfűszert meg a sót.
Továbbra is nagy lángon, eleinte időnként, később sűrűn, majd folyamatosan keverve főztem, amíg a paradicsom teljesen szétmállott, és az egész szósz egy kicsit besűrűsödött. Nem kell egészen sűrűre főzni, nyugodtan maradhat folyós. Végül hozzáadtam a friss bazsalikomot és a hajszálfinomra metélt "kemény" csilit. (Én egy fatalii nevű, saját termésű paprikát használtam, ami nagy kedvencem: erős, mint a méreg, és hihetetlenül finom íze van hozzá. Ehhez a mennyiséghez egy fél fatalii paprika elegendő volt. Ha kapsz valahol nyers habanero paprikát, az majdnem olyan erős és majdnem olyan finom. Jobb híján pedig használj valami szokványosabb csilit.) Az arrabbiata akkor arrabbiata, ha van benne egy kis tűz - de azért ne főzz olyat, amit nem esik jól megenni.

Időközben megfőztem a tésztát, leszűrtem, és elkevertem egy kis olajjal.

Tálaláskor egy kis tejfölt adtam hozzá, és megszórtam reszelt (gagyi) sajttal.