Dél-indiai citromos rizs

A citromos rizs pompás nyári eledel. A legjobb maradék rizsből csinálni és hidegen fogyasztani. Dél-Indiában nem köretnek, hanem önálló fogásnak szoktak egy kis tálka citromos rizst adni nagyobb, főleg ünnepi étkezések mellé. A hangsúly a friss, csattanós ízeken van. Mi egy kis joghurttal kiegészítve főétkezésnek ettük a közelmúlt nagy melegében.

Hozzávalók

• 2 bögre főtt rizs (maradék vagy frissen főzve és hűlni hagyva)
• 2 evőkanál olaj
• 1 teáskanál fekete mustármag (helyette: fehér mustármag)
• 1 evőkanál friss karilevél (lásd a szövegben)
• 1 evőkanál urad dál (lásd a szövegben)
• 2 evőkanál mogyoró (vagy kesudió, mandula, fenyőmandula, vagy ami tetszik)
• 2-3 apró, zöld, erős csilipaprika
• 1 bő késhegynyi asafoetida (lásd a szövegben)
• 1 mokkáskanál kurkuma
• 1 citrom leve

Elkészítés

Először is lássuk az egzotikus hozzávalókat. Ezek adják meg az igazi dél-indiai ízét a dolognak, de hátha el lehet valami hasonlót érni közönségesebb dolgokkal is. Friss karilevelem nekem van még a mélyfagyasztóban, de fogytán van, és szerintem nem sokaknak van még az országban. Viszont szárított karilevelet egyre több fűszerboltban lehet kapni, és jobb híján ez is megteszi, csak nem szabad hosszasan pirítani, mert akkor megég. De mit tegyen az, aki semmilyen karilevelet nem tart a farzsebében? Először is: eszébe ne jusson a "curry-növény" becenevű szalmagyopárt használni. Inkább jöjjön a karilevél helyett egy-két babérlevél, egy csipetnyi lepkeszegmag, meg esetleg egy porrá tört borókabogyó. Végül is a kreativitás a lényeg.
A következő akadály az urad dál. Ez egy apró, fekete héjú babféleség, amelyet kellemes aromája miatt fűszerezésre is használnak. Keleti élelmiszerboltokban és nagyobb hipermarketekben egyre könnyebben fellelhető, méghozzá három különböző formában: egészben (fekete), felezve (fekete-fehér) és hántolva-felezve (fehér). Fűszerként a hántolatlan felezett forma a legjobb (mert a legízesebb), és az egész a legrosszabb (mert kemény marad). Ha nem jutsz hozzá urad dálhoz, akkor hagyd ki.
Végül pedig az asafoetida avagy ördögszar (meg van még pár neve neki). Szintén egyre könnyebb beszerezni, de azért nem hétköznapi. Ha nincs, pótold jobb híján dupla mennyiségű fokhagymaporral.

Most pedig kezdjük végre a főzőcskét. Forrósítsd meg az olajat egy serpenyőben, és szórd bele a mustármagot meg az urad dált. Ha nyers mogyoród vagy egyéb dióféléd van (én gyárilag pörköltet használtam), akkor tíz-húsz másodperccel később azt is az olajba teheted. Amikor a mustármag pattogni kezd, szórd hozzá a karilevelet és a vékony karikákra vágott csilipaprikát, és keverj rajta egyet-kettőt. (Most add hozzá a pörkölt mogyorót is.) Végül szórd rá a kurkumát és az asafoetidát, oltsd el a lángot, és gyorsan keverd össze a fűszeres olajat.
Morzsold hozzá a rizst, hogy ne legyenek benne nagyobb összetapadt darabok, és nyomd rá a citrom levét. Keverd össze jó alaposan, és ha szükséges, sózd. Érdemes legalább 1-2 órát állni hagyni, mert a keményre sült urad dál kicsit túl ropogós, az állásban viszont megpuhul. Tálald citromkarikával és csiliszeletekkel; egy kis joghurt pompásan kiegészíti.