A közelmúltban volt egy fogadás az indiai nagykövetségen, ahol a körbekínált különféle csemegék között volt egy kivételesen zseniális kreálmány. Lényegében az
álú tikkí, egy főleg Észak-Indiában nagyon népszerű utcai snack koktélpartira adaptált változata volt. A hagyományos tikkí tört krumpliból készülő pogácsaszerűség, amit lassú tűzön hosszú ideig sütnek kevés olajban, és így finom, ropogós kérget kap. Gyakran meg is töltik valamivel. Ez a követségi megoldás zöldborsópürével volt töltve, és ez tette igazán fejedelmivé: nagyon friss, nagyon zsenge borsót használtak hozzá. Méretre kisebb volt a rendesnél, olyan jó falatnyi, és valószínűleg rendesen tehettek lisztet a krumplihoz, azután pedig bő olajban süthettek sokat egyszerre (és így már a
kacsaurí nevű másik indiai snackhez kezdett hasonlítani). Szerettem volna valami hasonlót készíteni, és neki is láttam - de inkább a klasszikus, utcai tikkíhez hasonló méretet és elkészítésmódot lőttem be. Sajnos a borsóm már nem volt zsenge, mire oda jutottam, hogy volt alkalmam megsütni ezt a kaját - de azért a végeredmény finom lett.
Hozzávalók
- kb. fél kiló szétfővős krumpli
- 1 evőkanál csicseriborsóliszt (helyette: teljesőrlésű búzaliszt)
- kb. 10 dkg zöldborsó - lehetőleg friss, zsenge
- 1/2 citrom reszelt héja
- 1 kis fej hagyma
- 1 csapott evőkanál koriander mozsárban megtörve (vagy egy teáskanál őrölt koriander)
- 1 teáskanál garam maszálá (helyette: 1-1 csipet őrölt kardamom, szegfűszeg, feketebors, római kömény)
- 1 teáskanál kurkuma
- só
- sütéshez olaj
Tálaláshoz:
Elkészítés
Ez egy pepecselős kaja. Viszont nem igényel folyamatos figyelmet. Először a borsót főztem meg, a vizébe egy kis sót meg egy csipetnyi citromsavat téve. Mikor puhára főtt (ez a borsó zsengeségétől függően lehet 5-15 perc; ha mirelit, akkor még 5 perc sem kell neki), lyukacsos kanállal kiszedegettem. A vizét egy kicsit felöntöttem hosszabbra, és feltettem benne főni a krumplit héjában.
Közben a borsót egy csipet sóval és a reszelt citromhéjjal szétpasszíroztam. Egy kevés olajon üvegesre pirítottam a hagymát, majd hozzáadtam a koriandert, és együtt sütöttem, amíg a hagyma szalmasárga nem lett. Ekkor hozzáadtam a többi fűszert, megkevertem, és eloltottam a lángot.
Amikor a krumpli puhára főtt (beleszúrt késsel jól lehet nézni), leöntöttem róla a vizet, és azon melegében meghámoztam. (A krumplihéjat kivételesen kidobtam.) A meghámozott krumplit krumplinyomóval összetörtem, belekeverve a fűszeres-olajos hagymát és a csicseriborsólisztet, kóstolással még egy kicsit megsózva.
A püréből kb. citromnyi méretű golyókat gyúrtam, majd a golyókból csészéket formáztam. Minden csészébe töltöttem 1-2 evőkanálnyi mennyiséget a borsópüréből.
Ezután a krumplicsészéket óvatosan ráhajtogattam, rámasszíroztam a töltelékre, hogy újra gömbökké záruljanak, és lehetőleg egyenletes legyen a falvastagságuk. Végül a gömböket kilapítottam kb. 3 centi vastag korongokká. Kikentem olajjal egy nagy, vastag aljú teflonos palacsintasütőt (öntöttvassal is lehet próbálkozni, ha nagyon jól be van járatva olajjal), és kis-közepes lángon sütni kezdtem rajta a pogácsákat. Mindegyiknek az aljához külön-külön tettem még egy-egy teáskanál olajat - ezt a hajszálcsövesség szépen beszippantja a sülő tikkí alá.
Kb. 10 percet sütöttem - eközben nem kell őrködni felette, legfeljebb egyszer-kétszer ránézni, és ha úgy tűnik, hogy egyenetlenül sülnek, akkor finoman áthelyezgetni őket. Utána óvatosan (leragadás és szétesés ellen óvva) megfordítottam a lepénykéket, ismét kanalaztam alájuk egy kevéske olajat, és még 10 percig sütöttem a túloldalukat.
Végül még egyszer megfordítottam őket, még 1 percig forrósítottam az első oldalukat, és készen is voltak. A puha, édeskés-savanykás töltelék körül a szintén puha, fűszeres-meleg krumplitest húzódik, a két oldalon pedig finom, ropogós-olajos kéreg teszi teljessé az élvezetet. Magában is jó, de egy kis tejföllel vagy joghurttal higított
mentacsatni teszi végképp kiválóvá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése