Fokhagymabördő-pesto

Ez a pár napja kezdett fokhagymabördős széria utolsó darabja (a pirított tészta és a langalló után). Mint mostanában többször említettem, általában előre beütemezem a blogos recepteket, hogy ne fogyjak ki megjelenítenivalóból, ha épp nem érek rá fotózni és írni (vagy uram bocsá' főzni sem). Most is jópár recept előre meg van írva - ezeket a bördőseket azonban, mivel erősen szezonális termékről van szó, csupán pár nappal az elkészítésük után közzéteszem. Egyszóval itt van a fokhagymabördő klasszikus elkészítési módja: pesto.

Hozzávalók

• kb. 10 fokhagymabördő középső részei
• 1 marék mandula
• 1 hagymabördő (helyette: zöldhagyma zöldje)
• kb. 10 dkg juhtúró
• szűk 1/2 dl olivaolaj
• szűk 1/2 dl sima étolaj
• só
• 2-3 teáskanál tejföl

Elkészítés

A bördők tetejét már elhasználtam a pirított tészta, az aljukat pedig a langalló készítéséhez. Most a középső részük került sorra.

A mandulát egy tálkában leöntöttem kb. 2 deci forró vízzel, majd félretettem, és egy napig állni hagytam (kihűlés után hűtőben). Eredetileg csak úgy egy órát terveztem állni hagyni, hogy megpuhuljon a mandula, de a körülmények alakulása folytán másnapra maradt a főzés. Másnap tehát a megduzzadt, felázott héjú mandulákat meghámoztam.
Ezután az összes hozzávalót botmixerrel összepépesítettem. Főtt tésztával kebeleztük be.
A tanulság: bár imádom a fokhagymát, kicsit túl intenzívnek találtam a bördőpesto ízét. A tányéron további juhtúróval és tejföllel lágyítottunk rajta, de még így is túlzás volt egy cseppet; a maradék viszont - ismét némi juhtúróval és tejföllel kiegészítve, majd a tésztával összemelegítve - a hőhatás után már kevésbé volt hars ízű. Ha jövőre is terem bördőm, ismét teszek vele kísérletet, ám még előbb - jövő tavasszal - feltétlenül kipróbálok valami nagyon hasonlót medvehagymából, amitől gyengédebb ízt várok.