Analytics

2011. június 29., szerda

Meggylekvár, meggyszörp

Befőzésben elég kevés a tapasztalatom: egész eddigi életemben talán kábé annyi lekvárt készítettem összesen, mint a minap. Jól termett a meggyfa, kénytelenek voltunk valamit csinálni a sok gyümölccsel. A lehető legegyszerűbb, hagyományosabb lekvárt szerettem volna csinálni, mindenféle bizbazfix nélkül. Annyi bizonyos, hogy az íze pompás lett - az majd kiderül idővel, hogy tartósra is sikeredett-e. A lekvár mellékterméke pedig szörp lett. A natúr meggyet nem mértem le; magozás után 8 kiló volt az, amit felhasználtunk. Ezt két fazékban főztem meg egyszerre, mert óriásüstöm nincsen. Szűk nyolc üveg (üvegenként 7.5 deci) lekvár lett ebből a mennyiségből (a nem teli üveget kezdtük el frissiben megenni), és mellé még szűk két liter szörp.

Hozzávalók

  • 8 kiló magozott meggy (jó 10 kiló lehetett magozatlanul)
  • 4 kiló cukor
  • kevéske szalicil

Elkészítés

A meggyet a főzés előtti este, magozás után lecukroztam: a főzésre szánt lábosba két kiló meggyre egy kiló cukrot hintettem, majd megint két kiló meggy, és megint egy kiló cukor. (És ugyanez a másik lábosban.)
Másnap reggel összekutyultam az egészet, hogy feloldódjon az a cukor is, ami addig ezt nem tette, majd késő délelőtt nekiláttam a főzésnek.
Első lépésként merőkanállal leszedtem mindkét fazékból a cukros lé kb. felét, és félretettem egy harmadik fazékba - ebből lett később a szörp: egyszerűen felforraltam, leszedtem a habját, majd üvegekbe töltöttem, a tetejére egy kis szalicilt hintve.
A lábosokban maradt lében úszó meggyet krumplinyomóval kicsit szétnyomkodtam, majd feltettem a tűzre. Közepes-nagy lángon felforraltam, majd kis-közepes lángon, sűrűn kevergetve főztem talán úgy másfél órán keresztül, amíg jól láthatóan besűrűsödött. Időközben arra a megállapításra jutottam, hogy még mindig túl befőttszerű az eredmény, ezért fogtam a botmixert, és belepiszkáltam vele a fazekakba, a meggyek jó részét elpépesítve. Ezután már kicsit kevesebb maradt meg darabosnak, mint szerettem volna - tehát legközelebb óvatosan a botmixerrel! - de így is jó lesz.
Mialatt a lekvár főtt, az üvegeket kimostam, majd nedvesen, az aljukba egy kis vizet is löttyintve, átgőzöltem őket a sütőben. A villanysütőt 120 fokra állítottam, és e hőfok elérése után 20 percig hagytam bent az üvegeket - majd kivettem őket, kiöntöttem a bennük maradt vizet, és kitettem száradni. (Ugyanezt cselekedtem a szörpös üvegekkel is.) Az üvegek kupakját hypós vízben elmostam, alaposan leöblítettem, majd beraktam őket az eloltott sütőbe száradni.
A késznek nyilvánított lekvárt az üvegekbe töltögettem. Minden üveg peremét bemaszatoltam egy kis szalicillel, és a beletöltött lekvár tetejére is pöckölgettem szalicilt. A lezárt üvegeket fejjel lefelé fordítva szárazdunsztba tettem másnapig - ennyi.

1 megjegyzés: