Az első vetés a kertben

A palántáim szépen nőddögélnek, de a február végén hirtelen támadt tavaszban úgy éreztem, itt az ideje megejteni az első kinti vetést is. A föld még erősen nedves volt nálam március elsején, amikor nekiláttam, de azért lehetett már vele dolgozni, és egyáltalán nem volt fagyos. Az ősszel felásott, téli fagytól porhanyított ágyásokat most csak gereblyézni kellett, és a földbe kerülhetett az első zöldborsó és retek, amit pár nappal később dughagyma követett.

Retek egyszerű indiai módra

Ezzel a nagyon egyszerű, nagyon gyors és olcsó étellel mindjárt két "filozófiai" tételt is lehet illusztrálni. Az egyik tétel az, hogy Magyarországon valamiért nagyon elterjedt a konyhológiai konzervativizmus, és sokan követik azt az elvet, hogy egy adott dolgot (legalábbis egy adott zöldséget, mert valami oknál fogva a húsokra ez kevésbé jellemző) egy adott módon lehet elkészíteni - esetleg két-három adott módon, és a krumplit talán akár négyféleképpen is. Tehát ha spenót kerül az asztalra, akkor az "spenótnak" van megfőzve - igazából még külön neve sincs a belőle készült ételnek, mert úgyis csak azt lehet belőle készíteni. Ha meg retek kerül az asztalra, akkor azt nyersen esszük a zsíros kenyér vagy körözött vagy akármi mellé. A főtt retek gondolata egyesekből látható megbotránkozást vált ki. Pedig... itt mondok egy példát, amin ki lehet próbálni.
A másik filozófiai tételem mára az, hogy az indiai konyha a közvélekedés szerint bonyolult, és rengeteg fűszert használ. Ami gyakran igaz is (bár súlyos tévedés, hogy minden ételbe legalább száz vagy akár húsz különféle fűszer kell - szerintem száz különböző fűszert legfeljebb múzeumban lehet egymás mellett találni). De nem feltétlenül igaz: a hétköznapi, házias indiai ételek általában legfeljebb négy-öt alapfűszer különféle variációival készülnek. Erre is példa a mai retekfőzelék.

Pillanatszülte rizssaláta

A múltkori szág panír mellől megmaradt főtt, enyhén citromízű rizsből vacsorára gazdag saláta lett. Tettem bele, ami éppen akadt. Ettünk hozzá egy kis kenyeret is, de anélkül is finom és tartalmas lett volna. A ropogós retek, a pikáns saláta tökéletes kiegészítés volt a puha, hétköznapi rizshez. Még valami pirított magvakkal lehetett volna megszórni, hogy még izgalmasabb legyen.