Szezámolajos tészta

Ez egy félelmetesen egyszerű recept, aminek az eredeti verziója Pioneer Womantől származik. Annyi idő kell az elkészítéséhez, amennyi alatt a tészta megfő. Egyszerű, letisztult, mégis intenzív, harsány ízek játszanak benne. Mi főételként ettük, de így egy kicsikét soványnak bizonyult; talán inkább köretnek tudnám elképzelni valami szintén letisztult dolog (például grillezett hal, esetleg hús) mellé, vagy hidegen tésztasalátának egy másik fogás előtt vagy után. De ha nagyon gyorsan kell egy ebédet rittyenteni, akkor tanúsíthatom, hogy ebédnek is megteszi önmagában.

Roppantott sült krumpli

Ez is egy olyan variáció a hajában sült krumplira, amit már régen ki akartam próbálni, de valahogy csak mostanában léptem vele a tettek mezejére. A krumpli a sütés előtt meg is van főzve, a sütésnek csak az a célja, hogy finomabb ízt és ropogósságot kapjon. Elég időigényes kaja, de munka nincs vele sok, csak várni kell rá. Elvileg köretként tartják számon, de szerintem egy kis tejföllel - vagy most egy tejfölös-túrós-sajtos krémmel - teljesen komplett ebéd vagy vacsora.

Sült-párolt répa

Korábban is többször megállapítottam már, hogy a mezei sárgarépa önmagában is igen finom étellé alakítható. De most magam is meglepődtem, hogy mennyire finom ebéd lett a ritkításkor kiszedett, ujjnyi vagy annál nem sokkal nagyobb répákból. Azt hiszem, a siker fő titka az volt, hogy viszonylag sok zsiradékon, nagy lángon készítettem el, így inkább sült, mint párolt répa lett a végeredmény, kellemesen karamellizálódott cukrokkal.

Görögös serpenyős krumpli

A pirított krumpli témájára már annyi variáció van itt, hogy nem is linkelek a korábbiakhoz (kattints a jobb oldalon a "krumpli" címkére, aztán tallózd ki belőle a pirított krumplikat, ha érdekelnek). Ezt a mostanit görögnek kereszteltem. Ennek az egyik oka az, hogy fetás salátát ettünk hozzá - de ez persze nem a krumpli sajátsága. (Tulajdonképpen a magzani kezdő rengeteg fejessalátát kellett gyors ütemben fogyasztani, és azt gondoltam, hogy a nagy tál salátához a pirított krumpli jól fog passzolni.) A krumplit magát úgy hellenizáltam, hogy mindenféle zöldfűszereket tettem bele, és egy kis paradicsommal is ízesítettem.

Rizottó grillezett brokkolival

Egy újabb variáció a rizottó alaptémájára. Ezúttal a rizst grillezett brokkoli egészíti ki édeskés-levélzöldséges-kozmás ízzel, amit pikáns juhsajt ellenpontoz. A brokkoli előkészítése miatt egy kicsivel több időt kellett rászánni, mint egy tipikus gyors rizottóhoz, de megérte az eredmény. Mi főételnek ettük ebédre, de köretként is el tudom képzelni.

Egyszerű rizottó zöldbabbal

A rizottó egyik nagy előnye, hogy fel lehet hozzá használni kis mennyiségben rendelkezésre álló hozzávalókat, például megmaradt zöldséget, vagy - az én mostani esetemben - az őszi kert utolsó, silányka szüretjét. Ezt még október eleje felé főztem, a "méteres" zöldbab utolsó pár darabjából. A rizs ezúttal a legmezeibb szupermarketi rizs volt, semmi flancos arborio. Felhasználtam hozzá egy jégkockányit a múltkor készített alapléből, és került mellé egy kis jó olivaolaj (igen, ismét van itthon), meg egy kis félgagyi, gyárilag reszelt parmezánhulladék. A végeredmény - ízletes, testet-lelket melengető egytálétel, amit mindjárt be is faltunk ebédre.

Majonézes krumpli paradicsomos szójafasírttal

Itt tulajdonképpen a majonézes krumpli a lényeg, amiben nincsen semmi különös, csak egyszerűen egy nagyon jó, és kellemesen egyszerű és olcsó kaja. A szójafasírt csupán utógondolat volt hozzá, hogy legyen valami, ami mellett a saláta köretként funkcionálhat - a maradék majonézes krumpli viszont vacsorára főétel lett, kenyér mellé.

Karfiolpaprikás köleskásával

Ez a kreálmányom szoros rokonságot mutat a múltkori köleses paprikáskrumplival - a különbség csak az, hogy a krumplit karfiol váltja ki, és a köles külön főtt, nem pedig a főzelékkel együtt. A gondolat alapja az volt, hogy karfiolból kéne valami olyasmit csinálni, mint a gombapaprikás. Köles pedig azért került mellé köretnek, mert elfogyott a rizs. Jó lett mindkét fele a tányérnak...

Szukkotas

Gyerekkoromban maradt meg valamelyik indiánregényből - azt hiszem, Az utolsó mohikánból - ennek a kajának a neve: szukkotas. Aztán valamikor a közelmúltban belefutottam a neten, hogy ilyen tényleg létezik, és tényleg indián étel: a wikipedia szerint a kihalt narragansett indián nyelvekben [amelyek közé a mohegan is tartozik, ami viszont nem azonos a mohikánnal - ha jól szűröm le a dolgokat] msíckquatash a neve. A modern amerikai kiejtése pedig valahogy úgy hangzik, hogy SZAkotees, és ma is népszerű köret vagy egytálétel Észak-Amerikában. A lényeg: zsenge kukorica babbal és még néhány egyéb dologgal. A legtöbb verzióban szalonna is szerepel (mint abban a receptben is, amit én adaptáltam a magam szája ízére, miután elolvastam párat a weben), illetve vannak olyanok is, amik nem tartalmaznak tejszínt (magyarán könnyű mind a húsevő, mind a vegán módosítás).

Retek egyszerű indiai módra

Ezzel a nagyon egyszerű, nagyon gyors és olcsó étellel mindjárt két "filozófiai" tételt is lehet illusztrálni. Az egyik tétel az, hogy Magyarországon valamiért nagyon elterjedt a konyhológiai konzervativizmus, és sokan követik azt az elvet, hogy egy adott dolgot (legalábbis egy adott zöldséget, mert valami oknál fogva a húsokra ez kevésbé jellemző) egy adott módon lehet elkészíteni - esetleg két-három adott módon, és a krumplit talán akár négyféleképpen is. Tehát ha spenót kerül az asztalra, akkor az "spenótnak" van megfőzve - igazából még külön neve sincs a belőle készült ételnek, mert úgyis csak azt lehet belőle készíteni. Ha meg retek kerül az asztalra, akkor azt nyersen esszük a zsíros kenyér vagy körözött vagy akármi mellé. A főtt retek gondolata egyesekből látható megbotránkozást vált ki. Pedig... itt mondok egy példát, amin ki lehet próbálni.
A másik filozófiai tételem mára az, hogy az indiai konyha a közvélekedés szerint bonyolult, és rengeteg fűszert használ. Ami gyakran igaz is (bár súlyos tévedés, hogy minden ételbe legalább száz vagy akár húsz különféle fűszer kell - szerintem száz különböző fűszert legfeljebb múzeumban lehet egymás mellett találni). De nem feltétlenül igaz: a hétköznapi, házias indiai ételek általában legfeljebb négy-öt alapfűszer különféle variációival készülnek. Erre is példa a mai retekfőzelék.

Pirított rizs karfiolos karfiollal

Pirított rizs: kínai konyha Móricka-módra. Nem baj: finom dolog. És mi a szösz az, hogy karfiolos karfiollal? Hát kérem szépen - ezzel arra próbáltam célozni, hogy a karfiolnak minden része ehető, mégis gyakran eldobunk belőle egy csomót. Sokszor én is - de ebben az ételben benne van a karfiol rózsáin kívül a torzsája, a levélszárai és a levélzöldje is. Ezen kívül tojással van gazdagítva, és így már komoly egytálétel lesz belőle - de persze aki akarja, köretnek is eheti valami luxusebédhez.

Petrezselymes krumpli, ahogy én készítem

Az egyik legegyszerűbb, olcsó és finom klasszikus - a pirított krumpli - legklasszikusabb válfaja. Kevésbé klasszikus korábbi recepteket itt láthatsz: rozmaringos / lepkeszegleveles. A petrezselymes krumpli sokaknál úgy néz ki, hogy a krumplit megfőzik, aztán szórnak rá mutatóba egy kis petrezselymet. A végeredménynek pedig se íze, se bűze. Köretnek talán megteszi, de főételnek a magamfajta valami jobbat kíván - és körítésnek sem árt, ha zamatosabb. Az én verziómban hagyma, fokhagyma is van, és kétszer is meg van pirítva a főzés során.

Pikáns zöldborsós rizottó mandulával

A rizottóban jó, ha van valami luxusjellegű, izgalmas dolog, ami feldobja az egészet. De történetesen nem volt otthon semmi erre való dolog, csak egy darabka minőségi sajt - pecorino romano - állt már egy ideje, amit rizottóhoz akartam elhasználni. Így született meg ez a kreálmány, ami különleges hozzávalók nélkül áll össze, ám kombinálva mégis luxusjellege és különleges zamata van. Megsúgom, hogy a pikantériában egy kis Becherovka is segített. Mi egytálételnek ettük, de akinek ez kevés, gazdag köretként is fogyaszthatja.

Gombás rizottó aszalt paradicsommal

Ez bizony igazán pompás ízorgia. Olcsónak nem olcsó - főleg azért, mert ezúttal félig-meddig civilizált parmezánt használtam hozzá, és a barna bébigombának is megvan az ára. Viszont ez a gazdag, zamatos kombináció laktató és szívet melengető. Mi egyfogásos vacsorának ettük. Ki lehetett volna egészíteni még valami kellemes, nem túl erős ízű salátával, a húsevők pedig persze ehetik kifinomult köretként valami egyszerű, száraz sülthöz.

Szójafasírt egyszerűen

A szójafasírtot (szójavagdalt, vagy nevezzük, ahogy akarjuk) gyakran húsosok is szeretni szokták (kivéve persze a megátalkodottakat, akik a világból is kifutnának, ha meghallják azt a szót, hogy szója) - és különösen szeretik azok, akik átmenetileg húsmentes vagy csökkentett hústartalmú diétán élnek, de hiányoznak nekik az ilyen jellegű ételek. Nekem nagyon ritkán hiányzik a bevett "köret plusz hús(pótló)" kombináció, de néha kedvem támad ilyet csinálni. Ilyen felindulásból készítettem szójafasírozottat párolt káposztával és krumplipürével.

Borban főtt gomba

Úgy látod, sok gombát eszünk mostanában? Jól látod. Valahogy így alakult. Ezt a receptet már régóta szerettem volna kipróbálni; az eredeti ötlet innen származik. Elég erősen adaptáltam: kapormag helyett köménymagot (egyébként ember legyen a talpán, aki vak kóstolásra megkülönbözteti őket), húsleveskocka helyett zöldségszárítmányt (bio zöldségmix - mint a vegeta só nélkül) és nátrium-glutamátot tettem bele, Worcestershire-szósz helyett pedig egy kis szójaszószt. Nem karácsonyra készült, hanem jóval korábban, de szándékosan az ünnep előnapjára időzítettem a megjelenést. Főételnek kicsit sovány volt, viszont nagyon el tudnám képzelni egy gazdagon rakott ünnepi asztalon több köret és saláta egyikeként. Kihűlés után szeletekre vágva szendvicsben ettük meg a maradékot, úgy is finom volt.

Párolt kelkáposzta

A kelkáposzta a nemszeretem-zöldségek közé tartozik sok embernél - pedig nagyon finom. Én speciel már-már pépessé főzve is szeretem (csak némi fűszerezéssel kell az ízét feleleveníteni, például így: kelkáposztafőzelék ízesen. De aki még csak a nagyon megfőzött kelkáposztát próbálta, annak egészen revelációszerű lehet a teljesen sima párolt kel sajátos, friss, pompás íze. Érdemes tenni vele egy próbát.

Keralai hangulatú párolt zöldség

Ez a zöldségétel kísérő volt a múltkori banánlevélben sült halhoz. Azért írom le a receptet, mert nagyon finom lett, és mert ez az egyszerű kis étel szinte bármilyen keményebb húsú zöldséggel elkészíthető, nem csak az itt felsoroltakkal. Az itt megadott mennyiségek csak egy egész kis adagot tesznek ki - de persze nyugodtan lehet duplázni vagy többszörözni a mennyiséget.

Dél-indiai citromos rizs

A citromos rizs pompás nyári eledel. A legjobb maradék rizsből csinálni és hidegen fogyasztani. Dél-Indiában nem köretnek, hanem önálló fogásnak szoktak egy kis tálka citromos rizst adni nagyobb, főleg ünnepi étkezések mellé. A hangsúly a friss, csattanós ízeken van. Mi egy kis joghurttal kiegészítve főétkezésnek ettük a közelmúlt nagy melegében.

Rozmaringos pirított krumpli

Említettem már, hogy szeretjük a különféle ízesítéssel elkészített sima pirított krumplit. Olyasmit, mint a klasszikus petrezselymes krumpli (nem arra a menzaborzalomra [és nem, ez nem egy dark elf város neve] gondolok, amikor a főtt krumplit megszórják fél gramm per kilogramm aszott petrezselyemmel). Itt van a legutóbbi pirított krumplim - egészen puritán verzió: nincs benne semmi, csak hagyma, fokhagyma és jó sok friss rozmaring.