Tökbélpástétom

Ha a főzőtök - vagy éppen cukkini, patisszon - belseje már túl szivacsos és magos ahhoz, hogy a húsával együtt felhasználjuk, de még elég zsenge ahhoz, hogy a magok héja ne legyen kemény, akkor kár eldobni a kikapart belet - lehet belőle helyette pástétomot csinálni. Egy kis hagyma, fokhagyma, olaj és fűszerek, és remek kenőke lesz abból, ami egyébként a komposztban vagy a szemétben végezné.

Grillezett brokkoli és feta romesco szósszall

A múltkor, amikor a padlizsánkrémről és társairól írtam, még nem tudtam, hogy ilyen gyönyörű indián nyarunk lesz. Ezért szeptember végén csináltam még egy "utolsó nyári" tüzezést, most már kevés fával, jobbára inkább csak gazzal meg tavaszi metszésből származó kis vacak gallyakkal. Ezen meggrilleztem még egy jó adag kápia paprikát, mert már egy ideje szemezek a romesco szósz receptjével, amivel először itt találkoztam. A tüzezés este történt, a főzés másnap délben, ezért a brokkolit és a fetát, amit ettünk a szószhoz, nem szabad tűzön készítettem el, hanem bent a konyhában - amolyan nyárbúcsúztató ebédnek.

Gombapástétom

A lejáróban lévő, félárra leértékelt shii-take gomba volt a kiindulópontja ennek a receptnek. Csodafinom lett, és nagyon el tudnám képzelni valami jóféle erdei gombából is: szegfűgombából például, esetleg vargányából. Az aromás gomba adja az ízt, és hogy legyen valami teste is a pástétomnak, voltaképpen sárgarépa teszi ki a tömeg jó részét. A felhangokat zöldfűszerek adják meg.

Medvehagymás tejfölöstúró sárgarépával

A közelmúltban sikerült egy időre előre dolgoznom itt a blogon: több hétre előre be vannak ütemezve a megjelenendő receptek, hogy ha valamikor sok a munkám, és nem érek rá ezzel foglalkozni, ne legyen fennakadás. A medvehagymás tejfölöstúrót viszont hetek múlva már nemigen lehet majd elkészíteni, hiszen a medvehagyma szezonja rövid - úgyhogy előbb jelenik meg, mint több, valójában korábban megfőzött étel. Friss, könnyed, tavaszi vacsora gyönyörű zamatokkal, és pillanatok alatt elkészül. A sárgarépát leginkább a színe kedvéért választottam kiegészítőnek (így most egyébként az összetevők az indiai zászlót adják ki - de ráfoghatjuk azt is, hogy magyar, csak kicsit eltolódott a színe), de az ízének is jót tett.

Hummusz, azaz csicseriborsó-krém

A Közel-Kelet klasszikus kenőkéje (hű, micsoda alliteráció!) a hummusz (esetleg humusz, homosz - nem beszélek azokon a nyelveken, amelyeken a szó használatos, úgyhogy nem tudom a pontos eredeti alakot). Pár éve egyre több boltban árulnak kész hummuszt kis dobozkában - aranyárban, és ráadásul többnyire pocsék kivitelben: olyan az íze, mint a vizes lisztnek. A házilag készült valódi hummusz - csupa tartalmas és ízletes hozzávalóval - remek kenőke, vízzel vagy joghurttal felhigítva pedig salátaöntet, tésztaszósz, esetleg nyerszöldség-ropogtatnivalókhoz vagy csipszhez és ilyesmihez adható dip. És ha történetesen van otthon főtt csicseriborsó - mint nekem volt, a múltkori cshólé után -, akkor nagyon gyorsan és könnyen elkészíthető.

Márványsajtos melegszendvics

Ezt a kaját a körülmények szülték. Volt itthon egy darab márványsajt, aminek már nagyon kemény, átható íze lett, amit nem annyira szeretünk, ezért fel kellett "hígítani" valamivel. És történetesen volt itthon mackósajt is, amit szintén nem annyira szeretünk (abszurdnak tartom, hogy a sajthulladékból víz és vegyszerek hozzáadásával gyártott, műállagú és műízű izé drágább, mint a sajt!), de kaptuk. A kettő összebarátkozott, és melegszendvicskrémmé alakult.

Klasszikus pesto

Talán úgy öt évvel ezelőtt még azt sem tudtam, mi fán terem az a pesto - és azt hiszem, országunkban még mindig sokan így vannak ezzel. Márpedig pestót nem enni már-már bűn, de legalábbis vétkes hanyagság. Fűszeresen zamatos friss bazsalikom, aromás olivaolaj, dúsan erdőízű fenyőmag, karakán, érett grana sajt - nem olcsó hozzávalók (szörnyülködve láttam, hogy a fenyőmag súlyra kétszer annyiba kerül, mint a kesudió), de nem kell belőlük sok ahhoz, hogy fantasztikus tésztaételt (vagy valami mást) tegyünk az asztalra.

Főzött padlizsánkrém

Padlizsánilag meglehetősen finnyás vagyok. Nagyon könnyű rosszul elkészíteni, és akkor az állaga borzalmas lesz, mint a nyálkás gumi - vagy ahogy E. derültségére mondani szoktam, olyan csigaszerű -, és gyakran az íze is elromlik a rossz főzéstől. A padlizsánkrémet viszont nemigen lehet elrontani - bár jobb és rosszabb könnyen tud lenni. Gyönyörű, cirmos padlizsánt termelek a kertben, és az első nagyobb szüretből szabad tűzön megsütöttem egy adagot padlizsánkrémnek. Mivel nem volt valami nagy tűz - főleg gazt és nyesedéket égettem némi fenyőfa-hulladékkal, ezért sajnos nem sült át a gyenge kis parazsán a padlizsán (tehát most majdnem sikerült elrontani a krémet!) - a megmentésére kénytelen voltam a sütés után még serpenyőben is főzni.

Olvasztott sajtkrém

Fura dolog, de ehhez hasonló ételről még sehol nem olvastam vagy hallottam (na jó, a welsh rarebit - legalábbis bizonyos verzióban - meglehetősen hasonlít hozzá). Pedig tuti, hogy más is feltalálta már. Örök favorit ez a kence (amit kulimásznak is szeretek nevezni) olyan alkalmakra, amikor nincs kedvünk hideget enni, de főzni sincs időnk vagy erőnk. Ilyenkor öt perc alatt lehet "meleg hideg" ételt készíteni - egy kis olvasztott sajtkrémet. Ráadásul olcsítva van benne a sajt, ami külön előny. Elárulom a titkot.

Babkrém

Valami oknál fogva kis hazánkban nem túl gyakoriak a hüvelyesekből készült hideg krémek, pástétomok. Izgalmas különlegességként néha találkozom ilyesmivel ismerősöknél is, de őszintén szólva meglep, hogy nem alapvetőbb az étrendünkben. Kiváló hideg étel (vagy akár hús vagy egyéb főétel mellé adható kísérő) a közel-keleti humusz is, de egy magyarosan fűszerezett babpástétom is. És ha az ember egyszer babot vagy csicseriborsót főz, akkor nagy mennyiséget sem több gond főzni, mint keveset. A nagy mennyiségből pedig félre lehet tenni valamennyit hideg krémnek. Itt van tehát most a múltkori csilis babból félretett anyagból készült pástétom.

Zöldfűszeres túrókrém

Ne higgye senki, hogy folyton főzök. Van, hogy egész nap csak hideget eszünk, és a hideg étel gyakran csak margarinos kenyér sajttal. Most, hogy tavasz van, legalább akad mellé zöldhagyma, retek, saláta; télen többnyire jutott hozzá savanyúság vagy melegházi uborka - néha meg csak úgy magában volt. Néha persze a hideg étel is tud "főzött" lenni. Itt van például ez a túrókrém - a tavaszi kert friss zöldfűszereivel.