Kukoricaleves

Ezt a levest valami maradék mellé főztem, ami nem lett volna elég ebédre - a kenyérrel fogyasztott villámlevessel kiegészítve viszont bőségesen elegendő lett. Ehhez hasonló kukoricalevest a nővérem főzött valamikor (legalábbis azt hiszem), én pedig a mi szájunk íze és a mi kamránk tartalma alapján megbolondítottam egy kicsit a receptet. A megbolondítás legizgalmasabb része a miszo volt, amiről úgy találtuk, hogy pompásan illik ehhez a csilis kukoricaleveshez. Igazi fúziós konyha.

Tészta spárgaszósszal

A spárga nálunk minden szezonban "kötelező luxus", amiből lehetőleg többször is kell fogyasztani. Végül is nem is olyan nagy luxus: néha a hipermarketek csinálnak belőle nagy akciót, máskor pedig a pesti Nagycsarnokban szoktam venni elfogadható áron kiváló, vastag és általában rostmentes spárgát. A zöld spárgának nem vagyok nagy barátja: kellemes zöldség, amit szívesen megeszem bármikor, de egyáltalán nem olyan különlegesség, mint a fehér spárga. Ez a mostani spárgakaja tésztához való szósz spárgából és sajtból. Babónak nemigen jött be, de mi felnőttek mindketten megállapítottuk, hogy kiemelkedően finom lett.

Szezámolajos tészta

Ez egy félelmetesen egyszerű recept, aminek az eredeti verziója Pioneer Womantől származik. Annyi idő kell az elkészítéséhez, amennyi alatt a tészta megfő. Egyszerű, letisztult, mégis intenzív, harsány ízek játszanak benne. Mi főételként ettük, de így egy kicsikét soványnak bizonyult; talán inkább köretnek tudnám elképzelni valami szintén letisztult dolog (például grillezett hal, esetleg hús) mellé, vagy hidegen tésztasalátának egy másik fogás előtt vagy után. De ha nagyon gyorsan kell egy ebédet rittyenteni, akkor tanúsíthatom, hogy ebédnek is megteszi önmagában.

Végtelenül egyszerű gyümölcssaláta

Ilyet persze mindenki tud csinálni, és totálisan fölösleges blogbejegyzést írni róla. No de hátha mégsem... Ha másra nem, talán arra jó lehet ez, hogy valakinek kedvet adjak hozzá, hogy készítsen magának meg a szeretteinek egy ilyen totálisan egyszerű, pillanatok alatt összedobható, egészségtől duzzadó desszertet.

Diókrém

Ez a tartalmas édesség még a március végi depis téli időben készült, amikor legszívesebben egy kis tortával győztem volna le az eluralkodó kedvtelenséget - de a torta nagyon macerás dolog, úgyhogy csináltam inkább tortapótlót. Egy nehéz diókrém, aminek piskótatortában volna a helye, de ehelyett a kamrapolcon talált babapiskótára kanalaztam inkább rá.

Marokkói rizses fantázia

Ismét egy olyan kaja, ami tökéletesen illik a blog fő zsánerébe: az itthon talált kajákból a pillanat ihletésére megszületett egyszerű étel, ami kívül esik a magyar konyha fősodrán, viszont remek. Van benne konzerv csicseriborsó is - régebben sokat elégedetlenkedtem magamban, hogy milyen drágáért adják ezt. Aztán most a télen az egyik hipermarketben ugyanannyiba került, mint az azonos méretű babkonzerv, úgyhogy mindjárt be is vásároltam belőle, hogy legyen itthon. Ami azonban igazán viszi ezt a kaját, az egy olyan kombináció, hogy azt sem tudom, le merjem-e írni ide a bevezetőbe. De persze azért leírom, és remélem, senkit nem fog elrettenteni, hanem inkább azt mondjátok majd, amit én szoktam: hát ez olyan bizarr, hogy muszáj kipróbálni. Ta-dada-damm: aszalt sárgabarack és olajbogyó.

Márványsajtos tészta

Egy egészen egyszerű tésztaétel, amit egy öregedő darab márványsajt hívott elő. Különösebb magyaráznivaló nincs is rajta - bármikor gyorsan elkészíthető, nincs benne semmi rendkívüli, de finom és nem teljesen hétköznapi.

Babcsíra tofuval

Ebben a kora tavaszi időszakban, amikor alig kerül az asztalra friss zöldség, mindig szoktam mungóbabot csíráztatni. Egész, hántolatlan mungóbabot egyre többfelé lehet kapni, bár sajnos az ára is emelkedik. Sokfelé - és már elég régóta - árulják a kész csírákat is (gyakran szójacsíra néven, de valójában szinte mindig mungóbabcsíra van a dobozban), ám ezek már nagyok, vízízűek, rostosak. Finomabb a fiatalabb, zsengébb csíra, amit otthon bárki könnyedén előállíthat. Szobahőmérséklettől függően kb. 4 nap kell hozzá, és napi 2-3 perc vesződés. Ezekből a csírákból szoktam nyers salátát is készíteni különféle hozzávalókkal, most viszont főtt étel lett belőle tofuval és még néhány kiegészítővel.

Irokéz kása

Hát, jól elhanyagoltam a Konyhológiát az utóbbi időben: majdnem két hónapja nem volt új bejegyzés, és már előtte is ritkultak a receptek. A magyarázat egyszerű: dolgom volt. Novemberben rengeteg munkám volt, decemberben meg még több, hogy azért az ünnepekre jusson lélegzetnyi szabadidő. Aztán jött a január, és istenigazából neki kellett látni a különféle melóknak, de közben beteg is voltam, csúsztam többféle munkával, és már kezdődött is a február, amikor még az eddigieknél is több lett a munka. De sebaj, mert most márciusban már a kerttel is foglalkozni kell, miközben az egyéb munka sem lett kevesebb... de most már csakazértis megírok néhány receptet. Az elmúlt elfoglalt időszakban persze nagy ételkölteményekre nem futotta, örültem, ha heti négy-öt nap tudok meleg ételt tenni az asztalra, máskor meg E. főzött, vagy maradékot vagy hideget ettünk.
A szünet után a konyhológián mindjárt egy olyan kaja jelenik meg, amilyet egyetemista koromban elég sűrűn ettem, mert gyors, laktató, olcsó és ízletes - tehát a blog alapprofiljába is jól belepasszol. Annakidején irokéz kásának neveztem el, hogy legyen neki valami szép neve.

Olaszos babfőzelék

Babfőzelék, kicsit másképpen. Tulajdonképpen sokban hasonlít a tavalyi toszkán kellevesemhez, csak nem levesnek, hanem főzeléknek elkészítve, és nem kellevél babbal, hanem bab kellevéllel. Ha a babot kuktában megfőzöd előre, mint én (vagy éppen konzervbabot használsz), akkor nagyon gyorsan elkészíthető, laktató és zamatos kaja. Jó gyomortöltögető télire.

Pirított rizs nyári zöldségekkel

Ezt a sült rizst egy nyári ebédre dobtam össze, és lényegében azt tettem bele, amit éppen adott a kert. Szinte minden saját benne, csak a vöröshagyma nem (mert azt pont nem tartok), meg persze a rizs, olaj, szójaszósz és gyömbér sem saját termés. Felhasználtam bele a csemegekukorica fattyaiból kibontott bébikukoricákat, a rendszeresen szedendő, de egyszerre nem nagyon sokat termő kínai ölesbabot; került bele egy kis cukkini is, mert az rengeteg van, meg még ez-az. Jó lett.

Szójás cukkinipörkölt

Még a nyári cukkinidömping idején találtam ki ezt a ragut, amikor kínlódva igyekeztem új és új formában asztalra tenni a cukkinit. Nem állítom, hogy ez lett a legsikeresebb vagy legizgalmasabb eredménye a próbálkozásnak - de ez is egy lehetőség, és azért elég jóra sikeredett. Lényegében egy magyaros, tejfölös paprikást készítettem a cukkiniből, és egy kis szójagranulátummal tettem tartalmasabbá. Az utóbbi helyett egyaránt el tudnék képzelni morzsolt tofut és megpirított darálthúst annak, aki azt szereti. Kenyérrel ettük ebédre.

Pasta aglio olio e peperoncino

Bár sokszor eszünk tésztát, és szeretjük a fokhagymát is meg az erőspaprikát is, mégsem főztem még soha ilyet. Ez az első kísérletem inkább csak megbolondított sajtostészta lett, mert az alább megadott mennyiséghez egy teljes csomag tésztát kevertem hozzá. Így a csípőssége ugyan rendben volt, de a fokhagyma és az olaj eléggé háttérbe vonult; reszelt sajttal (gagyival) és tejföllel tettük csúszósabbá és gazdagabbá. Legközelebb - mert mindenképpen lesz legközelebb - több olajat és jóval több fokhagymát használok ennyi tésztához, talán kicsit több csilit is.

Nagyanyó babsalátája

Újabb gyorskaja, konzerv alapanyaggal. (Persze házilag főzött babból is elkészíthető.) Gyerekkoromban Nagyanyótól, vagyis anyai nagyanyámtól vette át a családunk ezt a receptet, és kifejezetten nyáron készítettük kint a nyaralóban. Sem főzést, sem sok mosogatást nem igényel, és nagyon kellemes a kánikulában.

Görögös serpenyős krumpli

A pirított krumpli témájára már annyi variáció van itt, hogy nem is linkelek a korábbiakhoz (kattints a jobb oldalon a "krumpli" címkére, aztán tallózd ki belőle a pirított krumplikat, ha érdekelnek). Ezt a mostanit görögnek kereszteltem. Ennek az egyik oka az, hogy fetás salátát ettünk hozzá - de ez persze nem a krumpli sajátsága. (Tulajdonképpen a magzani kezdő rengeteg fejessalátát kellett gyors ütemben fogyasztani, és azt gondoltam, hogy a nagy tál salátához a pirított krumpli jól fog passzolni.) A krumplit magát úgy hellenizáltam, hogy mindenféle zöldfűszereket tettem bele, és egy kis paradicsommal is ízesítettem.

Távol-keleti tócsifantázia

 Bár nagyon szeretem a tócsit (vagy talán éppen azért?) - nemigen szoktam variálni rajta. Pedig lehetne vele csinálni mindenféle megbolondítást - és ez a mostani kísérlet kifejezetten bejött. A részleteket szokás szerint az alkalom szülte: volt pár megkezdett dolog (tofu, káposzta), amiket el kellett használni. Így született meg a tofus-káposztás tócsi amolyan kelet-ázsiai felhanggal.

Tofu szárzellerrel és újhagymával

Ez a recept még mindig a zöldhagyma idejében való elfogyasztásának jegyében született. Gondoltam, megpróbálok valami délkelet-ázsiai hangulatút varázsolni tofuból és zöldhagymából; volt még hozzá itthon egy korábban leértékelve vett halványítózeller közepe (a szélét már elfogyasztgattuk ebbe-abba). Elég sok egzotikus dolog van benne kis mennyiségben, de hát ez teszi a végeredményt is egzotikussá. Lehet próbálkozni a hozzávalók kreatív helyettesítésével. És persze ha valaki nem vegetáriánus módra gondolkodik, annak tofu helyett csirkemellet vagy éppen garnélát is abszolút el tudnék képzelni ugyanígy elkészítve.

Cukkinis penne aszalt paradicsommal

Egy egyszerű, olaszos hangulatú tésztaétel, ami valamivel több, mint tészta szósszal. A tavalyelőtti cukkiniragumhoz lehetne inkább hasonlítani, és természetesen tészta helyett mást is lehet hozzá enni, akár kenyérrel is jó lenne a cukkinis készítmény. Így tavasszal azzal tettem nyáriasabbá, hogy aszalt paradicsomot főztem bele. A paradicsom saját aszalás: a szinte teljesen kiszárított paradicsomot a biztonság kedvéért mélyhűtőben tárolom. Ha ehhez hasonló saját vagy bolti csontszáraz paradicsomod van, akkor hozzám hasonlóan áztasd be; ha olajban eltett, nem teljesen kiszárított paradicsom van a kezed ügyében, akkor viszont áztatni nem kell, de kicsit korábban tedd bele, és esetleg csökkentsd az olaj mennyiségét az alápirított zöldségeknél.

Póréhagymás-kéksajtos tésztaszósz

Egy rögtönzött szószos tészta a közelmúlt erősen elfoglalt időszakából, amikor nem volt időm nagy és komplex ételkreálmányokat főzni. Sokszor szerepelt tészta az étlapon: tavalyi fagyasztott pesztóval, paradicsomszósszal, simán sajttal-tejföllel, meg délkelet-ázsiai pirított tészta módjára. A változatosság kedvéért kitaláltam még ezt a szószt is, ami az ebédre főzött tészta maradékához készült az egyik nap.

Juhtúrós melegszendvics

Ismét egy nagyon egyszerű, pillanatok alatt összeüthető vacsora. Zamatos juhtúró és póréhagyma adja az íze nagy részét - egy kis friss salátával pedig minden igényt kielégít.