Szukkotas

Gyerekkoromban maradt meg valamelyik indiánregényből - azt hiszem, Az utolsó mohikánból - ennek a kajának a neve: szukkotas. Aztán valamikor a közelmúltban belefutottam a neten, hogy ilyen tényleg létezik, és tényleg indián étel: a wikipedia szerint a kihalt narragansett indián nyelvekben [amelyek közé a mohegan is tartozik, ami viszont nem azonos a mohikánnal - ha jól szűröm le a dolgokat] msíckquatash a neve. A modern amerikai kiejtése pedig valahogy úgy hangzik, hogy SZAkotees, és ma is népszerű köret vagy egytálétel Észak-Amerikában. A lényeg: zsenge kukorica babbal és még néhány egyéb dologgal. A legtöbb verzióban szalonna is szerepel (mint abban a receptben is, amit én adaptáltam a magam szája ízére, miután elolvastam párat a weben), illetve vannak olyanok is, amik nem tartalmaznak tejszínt (magyarán könnyű mind a húsevő, mind a vegán módosítás).

Hozzávalók

• 6 cső kukorica, lehetőleg puha, tejes
• 40 deka zsenge kifejtett bab (én mirelitet használtam)
• 3-4 nagyobb, érett paradicsom (sacc fél kiló)
• 2 jalapeño paprika (vagy ízlés szerinti mennyiségű és típusú zöld erőspaprika)
• két kaliforniai paprika (nekem két zöldem volt; gusztább lett volna egy zöld és egy piros)
• 2 fej hagyma
• 2-3 evőkanál olaj
• 2 deci főzőtejszín
• 1 púpos teáskanál só
• csipet bors

Elkészítés

A fejtett babot kevés vízben puhára (de nem szétmállósra) főztem - ez az én kiengedett előre mirelit babommal kb. 15 perc volt; frissen fejtett bab esetében több lehet, vagy akár kevesebb is, ha a bab igazán zsenge. Az eredeti verzióban limabab szerepelne (ezt a babot zöldbabnál érettebben, szemes formájában, de a nálunk szokásos fejtőbabnál zsengébb állapotában szokták fogyasztani, olyasféleképpen, mint mi a zöldborsót), de én még olyat nem láttam.
Amíg a bab főtt, a kukoricacsövekről levagdostam a szemeket, majd a késpengével kikapartam a csöveken maradt csírákat és tejes trutymókat.

A hagymát nem túl vékony negyedszeletekre vágtam, a csilipaprikát kimagozva vékony félkarikákra, a kaliforniai paprikát pedig durva kockákra. A paradicsomokat meghámoztam (ilyesmivel általában nem bajlódom, de a szép érett saját paradicsomaimat könnyedén hámozni lehet nyersen, úgyhogy most megtettem), aztán apróbb kockákra vágtam.

A hagymát egy nagy wokban üvegesre pirítottam egy kis olajon. Menet közben hozzáadtam a csilipaprikát, utóbb pedig a paradicsomot (levével együtt, amennyit fel tudtam fogni a kieresztettből). Egy-két percig nagy lángon kevergettem, majd beletettem a megfőtt és leszűrt babot, valamint a kukoricát is. Továbbra is nagy lángon felforraltam, és még kb. 5 percet főztem sűrűn keverve.

Ekkor beleöntöttem a tejszínt, sóztam-borsoztam, beleszórtam a kaliforniai paprikát, majd a lángot levettem kis-közepesre. Így főztem - időnként megkeverve - további jó 10 percig, amíg a kukorica nagyjából megpuhult (de még ropogós maradt).