Ez két külön étel, amik egymás nélkül is élvezhetőek; a dél-indiai konyhán mindkettő gyakori fogás, és gyakran szerepelnek együtt is. A raszam egy savanykás-csípős, erősen fűszeres leves, amely általában paradicsomalappal készül, a vadai pedig egy bő olajban sült sós fánkféle, amelynek alapanyaga bab - pontosabban urad dál, egy apró fekete lencseféleség. Mindkettőhöz kellenek viszonylag egzotikus hozzávalók, de semmi olyan, amit manapság ne lehetne beszerezni idehaza is.
Hozzávalók
Vadai
- kb. 30 dkg hántolt, felezett urad dál
- 1 kisebb fej hagyma
- 2-3 apró nyers erőspaprika
- 8-10 karilevél
- 1 teáskanál só
- 1 csapott teáskanál sütőpor
- 2-3 liter áztatóvíz
- sütéshez bő olaj
Raszam
- 3 deci sűrítetlen paradicsompüré
- kétszer 1-2 evőkanál olaj
- 1 mokkáskanál római kömény
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 2-3 apró nyers erőspaprika
- 1 teáskanál tamarindkoncentrátum
- 1 evőkanál reszelt gur (más néven jaggery: totálisan finomítatlan, nyers pálma- vagy nádcukor)
- 1 mokkáskanál bors
- 1 csipet őrölt szegfűszeg
- a vadaiból megmaradt áztatóvíz (vagy kb. egy liter víz)
- 1 teáskanál só
- 1 teáskanál fekete mustármag
- 1 csipet asafoetida
- 10-12 karilevél
Elkészítés
A vadai előkészítése annyiból áll, hogy az urad dált kb. két órára vízbe kell áztatni. Tovább nem szükséges, de ha úgy alakul, akkor nem tragédia a hosszabb idő sem. Az áztatott, megdagadt dálról a leöntött vizet félretettem a raszamhoz (de aki nem vadai mellé csinál raszamot, az sima vizet is használhat hozzá). A lecsurgatott lencsét a sütőporon kívül a többi hozzávalóval együtt turmixgépbe raktam, és kb. tejbegrízre emlékeztető állagú pürévé alakítottam. Ha túl darabos, sűrű lenne, akkor egy-két evőkanálnyit vissza kell tenni bele az áztatóvizéből.
A raszamhoz egy fazékban kevéske olajat melegítettem, és fél percig pirítottam benne a római köményt, majd hozzáadtam a zúzott fokhagymát és a finomra vágott nyers csilit. Kb. egy perc után, amikor a fokhagyma már sárgulni kezdett, felöntöttem a paradicsompürével és kb. egy literrel a vadai áztatóvizéből. Hozzákevertem a tamarindkoncentrátumot, a reszelt gurt, a sót-borsot és a szegfűszeget. Ezt a levest hagytam felforrni, majd takarékra véve rotyogni.
Közben a vadai sütéséhez nagy lángon bő olajat forrósítottam. A babpürébe alaposan belekevertem a sütőport, és amikor az olaj felforrósodott, két evőkanál segítségéven pingponglabdányi darabokat szaggattam a masszából a serpenyőbe. Egy-egy adagnyi fánkot kb. két percig sütöttem az egyik oldalán, majd megfordítottam, a lángot levettem közepesre, további két percet sütöttem, majd újabb forgatás és még egy percnyi sütés után kiszedtem az aranysárgára sült vadait. A lángot ismét nagyra csavartam, kicsit hagytam forrósodni az olajat, aztán jött a következő adag.
Időközben a raszam végső ízesítése következett: ehhez egy külön kis serpenyőben még egy is olajat forrósítottam, megpirítva benne a mustármagot. Amikor a mag megszürkült és erősen pattogni kezdett, hozzáadtam az asafoetidát és a karilevelet, pár másodpercig kevergettem, majd a forró fűszeres olajat a kész, lángról már levett paradicsomlevesre öntöttem (ez serceg és köpködhet). Alaposan összekevertem, és fedő alatt félretettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése