Khicsrí, vagyis indiai kása

Emlegettem már itt a blogon, hogy a kásákat méltatlanul szokás lenézni és mellőzni. A khicsrí klasszikus indiai vidéki kásaverzió, ami készülhet egészen egyszerűre is (és ilyenkor betegeknek való, lábadozást segítő ételnek tartják), vagy fűszeresre és zöldségekkel izgalmasítottra. Amit itt leírok, az egy nem túl izgalmas zöldségekkel feldobott, középszerű khicsrí-változat: laktató és tápláló, meglehetősen ízletes, olcsó, de nem kulináris versenyeket nyerő kajatípus.

Hozzávalók

• 1 jó marék sárgaborsó
• 1 jó marék rizs (én ezúttal arborio rizst használtam, mert a közelmúlt rizottóiból maradt annyi, ami még egy rizottóra már kevés lett volna - de máskor sima, szétfővős rizst szoktam használni)
• 1 nagyobb krumpli
• 1 nagyobb sárgarépa
• 1 vöröshagyma
• 2-3 evőkanál olaj
• 1 evőkanál római kömény
• 1 teáskanál durvára tört száraz, piros csili
• 1 darab fahéj
• 1 evőkanál őrölt koriander
• 1 púpos teáskanál kurkuma
• só
  

Elkészítés

A megmosott sárgaborsót előzőleg bő vízben felforraltam, majd lefedve félretettem egy órára. Ehelyett 4-6 órára be is áztathattam volna sima hideg vízbe, ha korábban találom ki, hogy khicsrít fogok főzni. Ezután egy fazékban újabb vizet tettem fel (nem tudom, mennyit; mondjuk, hogy két liter lehetett), és a lecsurgatott sárgaborsóval együtt felforraltam. Felforrás után pár perccel hozzáadtam a megmosott rizst is, és időnként megkeverve főzni kezdtem. Ennek a folyamatnak rögtön az elején (vízforralás a fazékban) hozzáláttam a zöldségek elkészítéséhez.
A megmosott, de csak a ronda részeken hámozott krumplit és répát durva kockákra vágtam; a hagymát hasonlóan. Wokban olajat forrósítottam, beledobtam a nem őrölt fűszereket, majd kb. egy perc után a hagymát. Amikor üvegesedni kezdett, hozzáadtam a zöldségeket, és nagy lángon pirítottam, amíg szépen pörkölődni kezdett a külsejük. Közben hozzájuk kevertem az őrölt kurkumát és koriandert, valamint némi sót is.

A megpirított - de nem teljesen átfőtt - zöldségeket hozzáadtam a fazékban ekkorra már eléggé megpuhult borsós rizshez (ha az még kemény lenne, akkor várj a zöldségek beletevésével, ne főjenek szét péppé a végére). A kását együtt főztem további talán 20 percen át, amíg a zöldségek teljesen megpuhultak, és a rizs meg a borsó meglehetősen szétfőtt. Közben beállítottam a sűrűségét (tetszés szerint lehet hígan vagy sűrűn folyóra) és a sósságát.
Tálaláskor kevéske vékonyra metélt piros cikóriasalátát adtam hozzá, tejfölben egy kis sóval és fokhagymagranulátummal elkeverve.