Rég nem tudósítottam a palántákról. Eleve is volt egy olyan sejtelmem, hogy nem lesz időm még erről a témáról is blogolni. Viszont a nézettségi statisztikákban folyton meglepődöm, mennyire népszerűek a palántákról írott posztok (lásd itt a legutóbbit, és ott linkeket a korábbiakhoz) - úgy tűnik, sokkal több netszörföző érkezik azokra keresve, mint receptekre. Így - ha megkésve is - most beszámolok a kiültetésükről és a további sorsukról. Kicsit szoktam irigykedni a szomszédaim piacon vett palántáira, amiken ilyenkor már diónyi zöldparadicsomok vannak, az enyémek pedig még csak virágoznak. De hát mit tegyek: nem tudok jobb nevelési körülményeket adni nekik, és korábbi vetéssel sem nőnek meg hamarabb a palántáim, arról nem is beszélve, hogy helyem sincs nagyra nevelni őket poharas korukban. Kárpótol később a fantasztikus tájfajták bősége.
Elég rendetlen tavasz volt az idén. Fagyok errefelé rég nem voltak, tehát talán korábban is ki lehetett volna ültetni a paradicsomokat. Én végül április 23-án tettem ezt meg (az ilyesmit fel szoktam jegyezni). Korábban már csak azért sem nagyon ment volna, mert igyekszem a lehető legtöbbet kihozni a konyhakert kis területéből, és a paradicsomot és társait másodnövényként tartani.
Most a paradicsomaim zöme a hónapos retek helyére ment; mire a kiültetés ideje eljött, a retek jó részét megettük, ami pedig még a földben volt, attól elfért a paradicsom. Korábban próbálkoztam azzal, hogy a zöldborsó után jöjjenek a paradicsomok, és idén is ez volt eredetileg a tervem - de most már kezdem belátni, hogy túl késő lesz, mire a borsó leterem. Egy borsós ágyásba most is beletettem a paradicsomot. Eleve hagytam szélesebb sorközöket a borsóval, hogy majd oda jönnek a palánták, de persze mire a borsó nagyra nő, addigra ha a paradicsom az alapterületen el is fér, a borsó teljesen leárnyékolja. Azért kibírták az ottani paradicsomok is, csak kicsit nyurgábbak lettek a retek közé ültetettnél. Egy másik borsós ágyásba paprikát és padlizsánt raktam - ezek nem annyira örültek a zsúfoltságnak, pláne, hogy ezt a borsót később vetettem, és még csak a napokban fogom kinyűni; amelyik között a paradicsomok voltak, azt már közel két hete megszüntettem.
A retkes ágyásról még megjegyzem, hogy erre vékony elektromos védőcsőből és fátyolfóliából sátrat eszkábáltam (itt van egy kép róla, ami még egészen kora tavasszal készült). Erre azért volt szükség, hogy a retek ne kukacosodjon annyira. A retken kívül dughagyma is volt alatta. A hagymát jól, a retket nem valami jól védte meg a kukacot odatojó legyek elől. A benne kialakuló nedves-párás mikroklíma viszont mindennek jót tett: a gyomok is szuperül fejlődtek benne, de a paradicsomok is pompásan beindultak, mivel a fólia egy darabig még fent maradt a palánták kiültetése után, és csak akkor bontottam le, amikor már kezdték kinőni.
Az alagút szétszedése után már nagyon ideje volt megkarózni a paradicsomokat, hiszen csupa folytonnövő fajtám van (lásd itt a jegyzékemet). A paradicsomkarózás minden évben problémám. Eddig mindig az olasznád vagy görögnád és hasonló nevekre hallgató növényt használtam hozzá, de ebből a saját tövem még csak 4-5 használható szálat hoz évente, és nem mindig sikerül máshonnan szereznem eleget. Adjuk ehhez hozzá, hogy tavaly az akkori nádak földbe dugott alja eléggé korhadásnak indult, és nyár vége felé a nagyra nőtt paradicsomok és a szeles idő kombinált terhelését már nem nagyon bírták. Idén is ettől tartok, hogy majd dülöngélni fognak, pláne, hogy részben tavalyi nádakat használtam újra. Megpróbáltam a korábbi háromlábú indiánsátrak helyett most egy komolyabb támrendszert építeni: a két végén két háromláb ad stabilitást, a közepén párosával vannak fordított V-alakban a nádak, és az egésznek a tetején is végigmegy egy hosszanti merevítő - az egészet vékony kerti kötöződrót tartja össze. Egyelőre jól áll, de majd meglátjuk, hogy bírja szeptemberben. Jó lenne nád helyett jó kis akácfa karókat használni, de azok bizony drágák.
Itt tartanak tehát most a paradicsomok - a képek a fóliaalagút kivételével május 27-én készültek, tehát nem is annyira késtem el a felrakásukkal. Termésről nem csináltam fotót, de azért jó szőlőnyi zöldparadicsomom már nekem is van néhány, ha diónyi nincs is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése