Annyira jól sikerült ez a lepényféleség, hogy muszáj leírnom. Annak ellenére, hogy - mivel kovászos tészta - valószínűleg lehetetlen pontosan ezt megismételni az én konyhámon kívül. De valami hasonlót hasonló módon nyilván elő lehet állítani. Ha az emberiségnek ahhoz a tekintélyes hányadához tartozol, aki nem tart otthon eleven kovászt, akkor próbálj meg helyette gyorskovászt készíteni: 15 deka liszthez adj hozzá annyi vizet, hogy amolyan nokedlitészta-sűrűségű trutyi legyen belőle (nem kell simára keverni), és kutyulj bele egy pici morzsányi élesztőt. Aztán az egészet tedd félre lefedve legalább 12 órára szobahőmérsékleten - legyen kellően nagy edényben, mert legalább a duplájára fog dagadni. Ezt használhatod valódi kovász helyett.
Hozzávalók
A tésztához- 50 dkg süteményliszt
- 1 mokkáskanál búzasikér
- kovász kb. 15 dkg finomlisztből és 1 deci vízből
- 2 púpos teáskanál só
- kb. 2 dkg élesztő
- kb. 3 dl víz
- kb. fél deci olaj
- a nyújtáshoz egy marék rétesliszt
- 5-6 evőkanál vegyes mag (nálam most: napraforgó, szezám és nigella)
- kb. fél deci olaj (bevallom, mezei Floriol volt, semmi extraszűz oliva - de azzal még jobb lenne a végeredmény)
Elkészítés
A tésztához valókat összeöntöttem a kenyérsütő gép üstjébe - de az elején nem tettem bele az olajat, és csak bő két deci vízzel indítottam. Amikor a gép már összekeverte a tésztát annyira, hogy sehol nem volt száraz liszt, akkor adtam hozzá az olaj szűk felét, és annyi vizet, hogy gyúrható tészta legyen belőle. Ahogy haladt előre a dagasztás, fokozatosan, 4-5 részletben adtam hozzá a maradék vizet és olajat. Összesen annyi víz került bele, hogy nagyon puha, de nem szétesős, rugalmas, alig-alig ragadós tészta legyen belőle. A magas sikértartalmú süteményliszt extra sikérrel megbolondítva és sok sóval ruganyosítva elég komoly mennyiségű vizet képes felvenni anélkül, hogy szétmaszatolódna.A kidolgozott tésztát kb. fél óráig szobahőmérsékleten hagytam, majd lefedve betettem a hűtőbe egy éjszakára. Másnap reggel (ekkorra erősen megkelt) elővettem, és kb. fél óra szobahőmérsékleten tartás után (amikor még nem melegedett igazán fel) lisztezett pultra édesgettem az edényből úgy, hogy minél kevésbé szakadozzon széjjel. Két részre osztottam, mindkét részt kicsit tömörebbre gyúrtam, majd felváltva dolgozva rajtuk (hogy az egyik pár percet pihenjen, amíg a másikkal foglalkozom) mindkettőt tepsinyi méretű, szűk centi vastag téglalappá nyújtottam (kézzel húzogatva és tenyérrel lapogatva, lisztezett felületen, felülről is lisztezve, ha ragadni akart). A téglalapok felületét meghintettem a magkeverékkel, még egyszer jól lenyomkodtam, majd mindkettőt megöntöztem olajjal, és elsimogattam a felszínükön. Kb. háromnegyed órát hagytam ismét kelni, és közben előmelegítettem a sütőt, légkeveréssel 240 fokra (ez nálam kb. 20 percet igényel - ezt beleszámítottam a háromnegyed órás utókelesztésbe). Végül az ujjaim hegyével sűrűn benyomkodtam a lapok felszínét, hogy gödröcskék legyenek rajta, és gyorsan beraktam őket a sütőbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése