Zöldhagymakrémleves

Szeretjük a zöldhagymát, viszont mifelénk sok a hagymalégy, és előbb-utóbb mindig kukacos lesz a hagyma. Amit fejesnek nevelünk, az kinövi, de amit zölden akarunk megenni, azt minél korábban, fiatalon el kell fogyasztani, mielőtt a kukac előzne meg. Úgyhogy mostanában - pontosabban május legelején, amikor ezt főztem - igyekeztem az újhagymát főzött formában is az étlapra tenni. Ha már krémleves készült belőle, akkor mindjárt morgok is egy kicsit a töketlen fordítókon, akik szerint "tavaszi hagymaleves" van bizonyos levesporos tasakokban. A név persze jól hangzik magyarul, csak éppen angolból fordították, ahol még spring onion soup volt, ami nem tavaszi hagymalevest (vagyis hagymából készült levest, ami tavaszi) jelent, hanem tavaszihagyma-leveset (vagyis tavaszi hagymából, magyarul zöldhagymából, újhagymából készült levest). Na szóval: itt van egy tavaszihagyma-leves por nélkül.

Csevapcsicsa-utánzat tofuból

Csevapcsicsa-utánzat, mondom, bár nem grillezve készítettem el ezeket az ovo-vegetáriánus kolbászkákat, hanem sekély olajban sütve. Amúgy valószínűleg a grillezést is kibírnák - ebben az esetben némi olajat is belegyúrtam volna az anyagukba, és talán több tojást teszek bele, hogy jobban összeálljon. Nevezhetjük tofufasírtnak is, és persze tetszés szerinti alakban elkészíthető.

Cukkinis penne aszalt paradicsommal

Egy egyszerű, olaszos hangulatú tésztaétel, ami valamivel több, mint tészta szósszal. A tavalyelőtti cukkiniragumhoz lehetne inkább hasonlítani, és természetesen tészta helyett mást is lehet hozzá enni, akár kenyérrel is jó lenne a cukkinis készítmény. Így tavasszal azzal tettem nyáriasabbá, hogy aszalt paradicsomot főztem bele. A paradicsom saját aszalás: a szinte teljesen kiszárított paradicsomot a biztonság kedvéért mélyhűtőben tárolom. Ha ehhez hasonló saját vagy bolti csontszáraz paradicsomod van, akkor hozzám hasonlóan áztasd be; ha olajban eltett, nem teljesen kiszárított paradicsom van a kezed ügyében, akkor viszont áztatni nem kell, de kicsit korábban tedd bele, és esetleg csökkentsd az olaj mennyiségét az alápirított zöldségeknél.

Parmezános karfiol

Nevezhetnénk karfiolfőzeléknek is - egy kis olaszos beütéssel. Nálunk az ilyesmi kenyérrel kiegészítve ebédként működik - aki akarja, persze tekintheti hagyományos főzeléknek is, és ehet hozzá valami feltétet. Karfiolból levesen és csőben sültön kívül leginkább indiai stílusú főzelékeket szoktam készíteni - most valami mást szerettem volna csinálni, ezért született meg a mediterrán fűszerekkel és parmezánnal ízesített változat ötlete.

Póréhagymás-kéksajtos tésztaszósz

Egy rögtönzött szószos tészta a közelmúlt erősen elfoglalt időszakából, amikor nem volt időm nagy és komplex ételkreálmányokat főzni. Sokszor szerepelt tészta az étlapon: tavalyi fagyasztott pesztóval, paradicsomszósszal, simán sajttal-tejföllel, meg délkelet-ázsiai pirított tészta módjára. A változatosság kedvéért kitaláltam még ezt a szószt is, ami az ebédre főzött tészta maradékához készült az egyik nap.

Juhtúrós melegszendvics

Ismét egy nagyon egyszerű, pillanatok alatt összeüthető vacsora. Zamatos juhtúró és póréhagyma adja az íze nagy részét - egy kis friss salátával pedig minden igényt kielégít.

Sült hal vajas fokhagymaszósszal

Gyorsan elkészíthető, egyszerű sült hal, mégis fel van dobva egy puritánságában zseniális szósszal. Egy újabb olyan eset, amikor nem volt itthon semmi normális ebédrevaló, de akadt a mélyhűtőben fagyasztott hal, a polcon pedig krumplipürépehely - ha talán tovább is tartott fél óránál nulláról tokkal vonóval minden, hát nem sokkal tartott tovább. A szószt egyébként nem én találtam ki, hanem Mahábalipuramban a Moonrakers kajáldában készítettek valami hasonlót a teljesen natúr, frissen fogott, grillezett halakhoz; a főnök, akinek bármilyen ciki is, de már nem emlékszem biztosan a nevére (azt hiszem, Vivék, mindenesetre valami észak-indiai neve volt) mondta el méricskélés nélkül a hozzávalókat, én pedig adaptáltam a magam módja szerint.

Kókusztorta

Ez az egyszerű de finom torta R húgom születésnapjára készült - szintén jócskán megkésve. Nem réteges torta, mint a múltkori, hanem egyszerű körforma héj omlós tésztából, megtöltve finom, intenzíven kókuszos krémmel, és megtetézve egy kis kókusz-ízesítésű tejszínhabbal. Tetszést aratott, nekem is ízlett. Ki tudnám még próbálni azt is, hogy a kókuszkrém alá ananászkarikákat rejtek a tésztakéreg tetejére, meg azt is, hogy még omlósabb - vajasabb, esetleg sütőporral könnyített - tésztája legyen neki.

Toszkán kelleves

A múltkori toszkán lencselevessel ellentétben ez tényleg egy toscanai recept, vagy legalábbis abból indul ki az én adaptációm. Az eredetihez általában kolbászhúst is tesznek. A különlegesség benne a leveles kel - más néven fodros kel -, ami nálunk kiment a divatból. Nekem tavaly volt a kertemben, és most (március legelején főztem ezt) használtam el az utolját: szépen áttelelt, bírta a fagyokat. Meg kell vallani, hogy nem vagyok elragadtatva tőle: íze nem sok van, viszont rágósabb, vékonyabb a rendes kelkáposztánál. Szóval különlegességnek jó, meg nagyon szép, izgalmas növény - de idén kevesebbet fogok belőle ültetni, és ha legközelebb ilyen levest főzök, azt kelkáposztából fogom csinálni.

Kecskesajtos pizza

Ezt a pizzát vagy lepényt vagy akármit is az ihlette, hogy nem volt vacsorára kenyér, sem annyi idő, hogy a kenyér megsüljön és még hűljön is valamit - ahhoz viszont elég volt az idő, hogy egy pizzatészta elkészüljön és megsüljön (a tészta második feléből pedig ciabattaszerű cipók lettek, amik még kelhettek a pizza sülése alatt). Ezen kívül volt itthon finom kecskesajtom - kecske-camembert néven árulták, fehérpenészes külseje volt a túrószerű belsőnek, de amúgy egyáltalán nem camembert-jellegű volt -, úgyhogy gondoltam, ez lesz a fő feltét. Karamellizált lilahagymát készítettem hozzá, amit sikerült inkább szénként, mint hagymaként elkészítenem - így is jó volt, de jobb lett volna kevésbé megsütni, hiszen még a sütőben sütés is rátett egy lapáttal.

Karamelltorta

Atyám születésnapjára készült - jócskán megkésve - ez a torta. Szereti a karamellt, meg én is szeretem, úgyhogy gondoltam, kitalálok valami karamelltortát. A tésztája voltaképpen egy püspökkenyérrecept némileg módosítva (és beleszórt javak nélkül), a krémje pedig egy nehéz, fantasztikusan ízletes és gazdag gyönyörűség, és persze kalória- és koleszterinbomba lett. Az összhatás: ízre remek; állagra talán valami könnyebb, piskótaszerűbb tészta jobb lett volna hozzá.

Paradicsomleves, ahogy én készítem

Tudom, hogy sok honfitársam édesen szereti a paradicsomlevest, de én ezt soha nem voltam képes megérteni (és ezért gyerekkoromban utáltam is, csak érettebb ifjúként jöttem rá, hogy máshogy is lehet csinálni). Számomra a cukrozott paradicsomleves olyasmi abomináció, mint - tudomisén - a sós görögdinnye lenne. Szóval itt van egy sós, mediterrán fűszeres, igazi zamatos paradicsomleves. Igazán nagyszerűvé persze az tette a mostanit, hogy saját elrakású paradicsomlevet használtam hozzá, ami tökéletesen érett, ízekkel teli paradicsomból készült tavaly nyár végén. De megsúgom, hogy a fűszeres paradicsomleves konzervből is finom. 

Gyors tonhalas tészta

Ez egy minden előzetes tervezés nélküli kaja: kellett gyorsan valami ebédet rittyenteni. Csupa olyan dolog van benne, ami a legtöbb kamrában és hűtőben megtalálható (jó, kapribogyó nálunk általában nincs, de most történetesen pont volt). Kitalálni két perc volt, megfőzni talán további húsz mindennel együtt. Finom volt, majdnem meg is ettük ketten a fél kiló tésztát (Babóval hárman, de ő összesen annyit evett, mint én egy falatra).

Palántázás 4: paradicsomok tűzdelése

A múltkorában vetett paradicsom időközben szépen megnőtt, nyurgul is, bár nagyon napos ablakban van. Eljött hát az ideje az áttűzdelésének. Bármennyire is igyekeztem kevesebb fajta paradicsomot palántázni és mindenből kevesebb magot vetni, mint tavaly, azért csak sikerült tizenkét fajtát produkálni, és persze kell egy-két cserép tartalék palánta is mindből, ha esetleg néhány tönkremenne kiültetésig... úgyhogy most már tényleg alig bírtam elfériszteni őket.

Álhúsos rakott krumplipüré

Nem tudom, van-e valami hivatalos neve ennek az ételfajtának. A lényege: egy réteg fűszeres darált húson egy réteg krumplipüré, sütőben összesütve. Az én családomban gyerekkoromban rendszeresen készült, általában levesben főtt hús vagy pörköltmaradék ledarálásával. Most vega módra, szójával készítem, a szüleimnél kicsit fűszeresebbre (de - mint azt E megfogalmazta - a szója papíríze ennek ellenére érződött rajta). Ilyenkor tél végén praktikus étel: nemigen van friss zöldség, viszont jót tesz a testnek-léleknek (meg a lakás hőmérsékletének) a mindenféle sütőben sült dolog.

Palántázás harmadszor

Az idei palántanevelés következő fázisához érkezett. Az elsőnek vetett paprikák és padlizsánok megértek a tűzdelésre, a második vetés, a paradicsomok generációja pedig kikerülhetett a keltetőből a szobalevegőre. Minderre tegnap, március ötödikén került sor - a tűzdelés esetében kissé megkésve. Most már kezdek helygondokkal küzdeni, pedig egészen apró edénykékbe tűzdeltem - jó részüket muszáj lesz még egyszer átültetni majd kiültetés előtt.

Az első vetés a kertben

A palántáim szépen nőddögélnek, de a február végén hirtelen támadt tavaszban úgy éreztem, itt az ideje megejteni az első kinti vetést is. A föld még erősen nedves volt nálam március elsején, amikor nekiláttam, de azért lehetett már vele dolgozni, és egyáltalán nem volt fagyos. Az ősszel felásott, téli fagytól porhanyított ágyásokat most csak gereblyézni kellett, és a földbe kerülhetett az első zöldborsó és retek, amit pár nappal később dughagyma követett.

Egy kis vegyes zöldségkari

Vegyes zöldségfőzelék valami jellegzetesen indiai ízesítéssel - annyira jellegzetesen indiai, hogy valószínűleg egyetlen rendes indiai háztartásban sem főznének ilyet... Akár autentikus, akár nem, nagyon finom lett. A téli és mirelit zöldségek zsíros-fűszeres szószban tocsognak, aminek fűszerek és kókusz adnak egzotikus aromát.

Bagolytüdőkompót

Valamikor évekkel ezelőtt futottam bele a bagolytüdő elnevezésbe, ami aszalt szilvából főzött levest jelentett. Nagyon is el tudom képzelni az aszalt szilvákat, mint valami kis baglyocskák tüdőit. Egy ideje tervezem is, hogy kéne valami ilyet főzni, és a karácsonyi szaloncukorgyártásból megmaradt egy csomó aszalt gyümölcs - tehát gondoltam, alkotok valami gyümölcslevest belőlük, mielőtt még tönkremennének. Próbálgattam a neten mindenfelé valami autentikus, hagyományos bagolytüdő-receptet találni, de valami süteménytől eltekintve csak homályos jelzéseket találtam, amelyek egy része szerint mindenféle aszalt gyümölcs hallgatott már erre az elnevezésre. Annyit sikerült leszűrni, hogy a rendes bagolytüdő-leves habarás nélkül készül - így tehát az én interpretációmban inkább amolyan kompót lett belőle: kevés folyadékkal főztem, annak is egy része vörösbor volt, és a hideg estéken bekanalaztuk vacsora után.

Téli kuszkuszsaláta

Ez a rögtönzött, könnyű vacsora is egy olyan estéről származik, amikor nem volt itthon kenyér, épp kaptunk viszont némi kuszkuszt (meg egyéb közel-keleti alapanyagokat) egy ismerőstől, akinél rég áll, és már nem akarja felhasználni. Nos, akkor nosza: legyen kuszkusz a vacsora. Zöldség nincs sok, de azért valami van itthon - kutyulunk ezt-azt.